Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)

Táj és népesség

mederváltozások, szabályozások miatt szinte lehetetlen az egykor a birtokosok és halászok által név szerint számon tartott számtalan vízág, halastó rekonstrukciója.40

A Dudvág vagy Dodvág a Vágból szakadt ki Vágújhely közelében. Egykor hosszan követte annak folyását, és a mai Keszegfalva alatt egyesült újra a Vággal. A Kis-Duna medrének kialakulása folytán folyását az új Duna-ág ketté metszette. Az északi ága a Feketevízzel történt egyesülése után a mai Alsóhatár és Gúta határán ömlik a Kis-Dunába. Délebbre, az Alsó-Csallóközben, továbbra is megőrizte folyását, és Apácaszakállastól követhetően kanyarog végig számos község határán a Vág-Dunáig és Keszegfalva alatt, Vízvárnál ömlik a Vág-Dunába.41

A Császta vagy Császto folyót, eret a középkori oklevelek nem említik, holott az újkori évszázadokban az egyik legjelentősebb folyóvíz az alsó-csallóközi részen. Főága a Dudvág folyásával azonos irányban, attól észak-északkeletre halad, több kisebb ága is jól kivehető a régi térképeken; Keszegfalva fölött Szőlős pusztánál egyesül a Vág-Dunával. Valószínűleg azért nem fordul elő a középkori oklevelekben, mivel a 18. századig Sárta vagy Sárto néven emlegették. Bálványszakállas falu, amelynek a határát Gútával nagyrészt ez a folyó alkotta, 1587-ből származó szabályrendeletében ez olvasható: „Az Sárta mellett és az nagy háton, ha az szénán találják az marhát, hajtsa be...”42 Luigi Marsigli 1726-ban kiadott művében,43 valamint az Alsó-Csallóközt ábrázoló térképszelvényen Sarto néven tünteti fel ezt a vízfolyást.44 Az 1709-ben kiadott Magyarország térképen is „Sarto fi.” névvel jelölték.45 Kovács János 18. század közepén készült térképén „Sárta vulgo Császta” alak olvasható.46 Az 1700-as évek második felétől már csak a Császta nevet használják. Lehetséges, hogy a régebbi neve (Sárta, Sárto) a Sár alakból keletkezett, amely gyakran előfordul vízerek neveként az oklevelekben. Maga a sár köznév török eredetű szó, jelentése mocsár.47 A Sárta helynév előfordul a 18-19. századi kéziratos térképeken is (pl. Duna-mappáció s80_nol26__0700), a Vág-Duna partján nem messze a

Császta torkolatától jelöltek így egy területet.

40 Györffy: i. m. 385-386. p.

41 Bátky Zsigmond tévesen a Dudvágot és a csallóközi, helyi elnevezés szerinti Dodvágot két külön folyónak tartotta. Bátky: Néhány vonás Komárom megye... 53. p. Valójában ugyazon folyóról, illetve annak egy nagyobb medermaradványáról van szó.

42 Ethey Gyula: A verebélyi érseki nemesi szék. Magyar Családtörténeti Szemle. 1941, 9 sz. 212. p.

43 Luigi Ferdinando Marsigli (1658-1730) olasz földrajztudós, diplomata, utazó, hadmérnök, nyelvész-filológus, katona és kalandor. 1680-ban felajánlotta szolgálatait I. Lipót császárnak, és részt vett a magyarországi török elleni felszabadító háborúban. Jelen volt 1686-ban Buda felszabadításánál is. Mint a császári csapatok tisztje, korszerű térképeket készített az ország több pontjáról. A térképész Johann Christoph Müller (1673-1721) segítségével elkészítette többek között a Duna folyót ábrázoló 18 szelvényt. Ezek a térképek nagy természettudományi művében, az úttörő jelentőségű Duna-monográfiájában, a hat kötetből álló Danubius Pannonico-Mysicus-ban jelentek meg 1726-ban. Lásd legújabb kiadását Deák Antal András tanulmányával: Marsigli, Luigi Ferdinando: Danubius Pannonico-Mysicus Tomus I. A Duna magyarországi és szerbiai szakasza. Vízügyi Múzeum, Budapest, 2004.

44 Marsigli a Csallóköz és a Szigetköz leírásában szól a szigeteken átfolyó ereknek, vízfolyásoknak a szerepéről, jelentőségéről. „A természet szinte végtelen sok csatornával hálózza át őket; [a Csallóközt és a Szigetközt - A. B.j és azok közül, melyek a mocsarakból gyűjtött vizeket a Dunába vezetik, híresebbek: a nagyobbik szigeten a Csiliz, a Sarto és mindnél nagyobb a Dudvág." Luigi Ferdinando Marsigli: i. m. 378. p.

45 Országos Széchenyi Könyvtár Térképtár (a továbbiakban OSZK Térképtár), Johann Christoph Müller: Magyarország 1709. M 1: 550000. Jelzete TM 6098.

46 Esztergomi Primáši Levéltár, Térképtár, (a továbbiakban EPL Térképtár) Leltári szám T 88.

47 Andrásfalvy: i. m. 29. p.

18