Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)
Táj és népesség
faluközpontúságot jelzi, hogy a településhez közelebb eső pontok elő- („előföldek nevét onnét vette mivel mindjárt a’ helység mellett vágynak” [Apácaszakállas, Pesty]) vagy eleje (Égés eleje [Megyercs, Pesty]) taggal ellátott nevet kaptak. Van még egy viszonyítási pont minden községben, és ezek a folyóvizek, azok folyásiránya. A folyó felső szakasza közelében fekvő pont a felső-, az azzal ellentétes irányban fekvő az alsó-jelzőt kapja. Például Felsőszeli és Alsószeli községek esetében a Dudvág folyása adja meg a viszonyítási irányt, amelynek partján fekszik a két település. A folyó mentén tovább lefelé haladva található Alsóhatár, amely az alsószeliek szempontjából lejjebb fekvő pont. Egy másik példa: a Császtaháton, Császta mellékén fekvő két korábbi szállást, majd tanyát Fölső-Szabó-akol, illetve Alsó-Szabó-akol néven emlegették a gútaiak, azok tulajdonosainak családnevei és a Császta folyása után. A folyóhoz közelebb eső részeket belsőnek, az attól távolabb esőt külsőnek nevezték. (Pl. Külső-Köves-lágy és Belső-Köves-lágy [Guta, Pesty], Belső-sziget). Településeink egy része a folyó két partján terül el. A folyó egyik partján fekvő településnek a folyó másik partján elterülő határrészét Túlsó-félnek is nevezik. Negyed a Vág jobb partján fekszik, a bal parti része a határának a Túlsó-fél; a pár kilométerre lejjebb fekvő, bal parti Szímő község esetében a jobb parton elterülő határrész viseli ezt a nevet (III. katonai felmérés, 1:75 000). A Kárpát-medence és a Kisalföld legnagyobb folyója a Duna, amelyet neveznek Nagyvagy Öreg-Dunának is. A nagy jelző helyett, régiesen, más köznevekkel összekapcsolva, gyakran használatos az öreg megjelölés (Öreg-[Nagy]-Sziget, Gúta III. katonai felmérés 1:75 000). A folyóval összeköttetésben lévő ágai is a Duna nevet kapják, különböző előtaggal. A legjelentősebb a Csallóközt kerítő Kis-Duna, amelyet régebben Érsekújvári Duna-ágnak is neveztek, számos térképen így jelölték a 17-19. században. Azonban ezt a nevet kapta egy, Gutánál (a Kis-Duna és Vág összefolyása közelében) a Dunába torkolló ér is, amely a nagyszigeti laposokról vezeti le a vizeket a folyóba (III. katonai felmérés 1:75 000). Tehát itt két Kis-Duna nevű folyóvíz egyesült. A Duna-mappáció37 során készült térképlapon38 ezen a területen, a gútai nagyszigeti részen, található egy Kis-Vág nevű folyó is, amely az előbb említett érrel volt összeköttetésben, és a Vágba torkollt. Azonos szabályok érvényesülnek a többi folyók megnevezésénél is: Martos kataszterében található pl. a Kis-Nyitra. A másik legjelentősebb folyó a Vág; Gútától lefelé, miután felvette a Kis- Dunát, Vág-Duna a neve. A kanyarlefűződések vagy mesterséges kanyarátvágások után visszamaradt mederdarabok, állóvizek neve Hót-Vág, illetve Hót-Duna, attól függően, melyik folyóval voltak egykor összeköttetésben. Ha beszéd közben meg kívánják különböztetni a holt és az élő folyót, akkor nevezik az utóbbit például Folyó-Dunának is. A középkori oklevelekből a terület mint sok szigetből álló szigetcsoport rajzolódik ki rendkívül sűrű vízhálózatával, számtalan halastavával.39 Az évszázadok alatt lezajlott 37 A Duna-mappációnak nevezett nagyszabású térképészeti munka során a Duna teljes magyarországi szakaszának felmérésére került sor 1823 és 1833 között. Ez a korszak legnagyobb térképészeti vállalkozása volt. A kutatott területünket szorosan érintő Érsekújvári-Duna-ágon, Nyárasdtól Komáromig, 1826-ban végeztek mérési és térképezési munkálatokat. A teljes mappádé nyomán több mint 2400 db. 1:3600 léptékű térképlap készült a Dunáról és környékéről. 1834-ben, a munkák összegzéseképpen, a mérnökök 63 szelvényből álló 1:36 000 méretarányban készült térképet ajándékoztak József nádornak. A Duna-mappáció részletes térképeit és a hozzájuk készült leírásokat a Pécsi Egyetem a Magyar Országos Levéltár és a Médiatér kft. közösen jelentette meg 2005-ben DVD-n (a jegyzetekben a továbbiakban Duna-mappáció DVD Pécs fogom jelölni). A 63 szelvényes változatot DVD-n az esztergomi Duna Múzeum adta ki 2009-ben. 38 Duna-mappáció DVD Pécs, a térképlap jelzete s80_nol26_0515 39 Ortvay Tivadar: Magyarország régi vízrajza a Xlll-ik század végéig. I kötet. 225-237. p. 17
