Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)

Aklok, szállások, tanyák

ség. Az átszervezések során 1960-ban a járások szintjére kerültek le a vízgazdálkodási jogkörök, kevés volt a hozzáértő ember, és az egyes járások között sem volt megfelelő a koordináció. A pár évvel az árvízkatasztrófa után szakemberek által készített, meglepően szókimondó munka514 a rossz szervezésnek tudja be, hogy Gúta áldozatul esett az árnak. A falu védelmére a körgát megépítését egyesek a Dudvág vonalára javasolták, amely, mint arról már többször szóltam, enyhe emelkedést képez a központi hátság és a Kis-Duna vonala közötti mélyen fekvő területen. El is kezdődött az ideiglenes gát építése, a víz azon­ban a kanálisokon keresztül megkerülte azt, és közvetlenül veszélyeztette a települést. Ekkor egy újabb gát építése kezdődött a falu körül, azonban végül egyik gát sem készült el, és a falu nagy része víz alá került.515 Itt a víz ugyancsak megmutatta a régi, a Kis-Duna mel­letti természetes magaslaton elhelyezkedő, feltöltött telkek, és a harmincas évektől a lege­lőkből kimért új utcák közötti szintkülönbséget. Míg az előbbi helyeken, a régi utcákban csupán bokáig, térdig ért a víz, az utóbbi esetben az ablakok tetejéig, vagy még feljebb. A csallóközi tanyák esetében hasonló volt a helyzet; a legrégibb, természetes magas­latokra települt és feltöltött tanyák alig szenvedtek kárt. Azonban a legtöbb, az ármente­sítések után a huszadik században létesült, általában tégla alapra vályogból épült tanya összedőlt. Az egész elárasztott területet átlagosan 2 méter magas víz borította, amely csak fokozatosan húzódott vissza, a mélyebben fekvő területeken több ezer hektáros medencék alakultak ki. A teljes ármentesítés augusztus végéig eltartott, amelynek során több helyen felrobbantották a folyók menti gátakat, hogy gyorsítsák a víz levonulását. Ez a művelet sem ment szakmai és szervezési hibák nélkül. Július 16-án a katonaság tűz­szerészei a lohóti tanyák közelében 30 méter széles nyílást robbantottak a Vág-Duna töl­tésén. A mesterséges vízkapu azonban néhány napon belül szárazra került, míg közelé­ben hatalmas területek maradtak elárasztva. A tanyák ugyanis a környék legmagasabb pontja környékén épültek fel, 1 km-rel feljebb kellett volna a robbantást végrehajtani.516 Az árvíz nagyban megváltoztatta a falvak képét, befolyásolta a vidék fejlődését. Az egész országot megrázta a Csallóköz jelentős részének pusztulása. A károk összege meg­haladta a 3 milliárd koronát, 9175 ház dőlt romba, illetve rongálódott meg.517 Az egész ország összefogott a károsultak megsegítésére. Csehországi és északi szlovák városok, járások, szocialista nagyüzemek vállaltak védnökséget egy-egy település felett. A szocia­lista hiánygazdaság keretei között az ország vezetése nagy erőfeszítések árán megfelelő mennyiségű építőanyagot juttatott az árvíz sújtotta területekre. Mindenütt új utcák, házso­rok épültek az összedőlt vályogfalú házak helyén. Az újjáépítéshez állami támogatást kap­tak a megrongált házak tulajdonosai. A falvakból szinte teljesen eltűntek a régi, nádfede­­les épületek. Az ekkor épült négyszög alaprajzú házakra jellemző, hogy magas alapra épí­tették őket, néhány lépcsőn lehet megközelíteni a földszintet is, mintha a tulajdonosaik az újabb árvíztől akarták volna megóvni ingóságaikat. Az itteni emberek emlékezetébe mélyen beivódott az árvíz, valóságos mérföldkővé, időhatározóvá vált. Az itteni emberek tudják, mit jelent a víz előtt, vagy a víz után épült ház.518 Gútán az árvíz után fejlesztették a közműhálózatot, csatornázás kezdődött, megépültek az első többemeletes tömbházak, 514 Povodeň... 515 Uo. 76. p. 516 Uo. 46-48. p. 517 Uo. 49-50. p. Zalabai Zsigmond (szerk): Víz, víz, víz. Dunaszerdahely, 1995, 130-132. p. 518 Lásd Keszeli Ferenc: Víz előtt - víz után. In Zalabai (szerk): Víz... 144

Next

/
Thumbnails
Contents