Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)
Aklok, szállások, tanyák
reform kapcsán a földbérletek kérdése a legkevésbé feltárt terület, jelentőségére kevés kutató figyelt fel. Fél Edit 1942-ben végzett gútai gyűjtésekor adatközlői sokat emlegették a Stagnócán bérelt földeket, amelyeket nagyon jutányos bérlet fejében kaptak meg. Sokan fokhagymatermesztéssel próbálkoztak a bérelt földeken. Száraz esztendőben jó termést hozott ez a korábban vizenyős terület. Az 1930-as évek második felében felépült Abesszínia464 nevű új városrészben többnyire ilyen stagnócai gazdák építkeztek, akik az itteni bérlet nyomán erősödtek meg, engedhették meg maguknak az építkezést.465 A földbérlő szövetkezet megalakítását politikai célokra is kihasználták. A földreformot levezénylő, azt választói bázisának bővítésére ügyesen kihasználó Agrárpárt által létrehozott kormánytámogató, korabeli szóhasználattal aktivista, Köztársasági Magyar Kisgazdák és Földmívesek Szövetsége egyik első szervezetének megalapítására Gútán került sor. Itt a parasztság földéhsége volt a legnagyobb pártszervező erő. Az alakuló gyűlésre 1923. február 18-án kerül sor Gútán. Ezen a gyűlésen maga a párt vezetője, Csánki Aladár is részt vett.466 A szervezők ügyesen kihasználták az itteni lakosság évszázados harcát, pereskedését az esztergomi érsekséggel a környékbeli puszták birtoklásáért. Az érsekség több ezer holdas birtokát, amelyet a zárolás előtt két bérlő használt, a párt szervezői bérbe ígérték a gútai lakosoknak, mintegy történelmi igazságot szolgáltatva nekik. Gúta országos viszonylatban is az egyik legjelentősebb központjává vált a magyar köztársasági kisgazdák szövetségének.467 A korabeli jelentések szerint elsősorban a baloldali pártok tagságát és szavazóbázisát szippantotta el nagyon rövid idő alatt. Tagsága a községben 1923 nyarára már 1800-ra nőtt. Azonban a taglétszámához képest a vártnál jóval gyengébben szerepelt a párt Gútán az országos és a helyi választásokon is. A községi választásokon 1923-ban 6, 1927-ben 7 mandátumot szerzett a 36 tagú képviselő-testületben. A magyar jobboldali pártok és a kommunisták is megelőzték őket, és a párt megszűnt, beolvadt az agrárpártba.468 A földreform során vidékünkön is sor került mezőgazdasági földterületek, lefoglalt nagybirtokok parcellázására és eladására. A parcellák felvásárlásában és azokon új, elsősorban tanyai gazdaságok létrehozásában ugyancsak a gútaiak jártak az élen. Jelentősebb parcellázásokra került sor Kiskingyesen, Keszegfalvai-szigetben, Káván. De kerültek gútaiak távolabbra: Pozsonyeperjesre, Csilizradványra, de még Rimaszombatba is. “Tódút a níp, égisz nípvándorlás vót”- emlékeztek adatközlőim. Általában meglett, családos gazdaemberek vállalkoztak a letelepülésre az újonnan kimért parcellákon. Gútán eladták a tagosítatlan határban sok darabban fekvő földjeiket, és azok árából tudtak venni egy darabban két-háromszor nagyobb területet. Kingyesen 220 kataszteri holdat parcelláztak fel, 11 gútai család költözött ide. Kavára 18 gútai család telepedett, közülük néhány a harmincas években továbbállt Pozsonyeperjesre. Családostól, a gazdálkodáshoz szükséges felszereléssel, igaerővel jöttek birtokba venni új földjeiket. Tavasszal csináltak egy kis hajiíkot, ahol laktak, amíg télre fölépítkeztek. Volt olyan is, aki 4-5 évig meg464 A városrész neve onnan ered, hogy az építkezés idején folyt az olasz-abesszíniai (etiópiai) háború 1935-1936-ban. 465 FEgy. 466 Štátny oblastný archív Bratislava, fond Župa Bratislava II. Župný úrad Bratislava (a továbbiakban Š0BA BA, fond ŽB II. ŽÚ BA) č. 444/1923 prez. 467 A vezetőjéről Csánki-pártnak is nevezett párt szervezésével kapcsolatos korabeli újságcikkek A Reggel 1923. január 28. A gútaiak köszöneté, Komáromi Lapok 1923. február 1. Áprilist járattak a gútai „nemzettel’’. Komáromi Lapok 1923. február 27. A gútai párt. A Reggel 1923. február 9. Hodzsa miniszter nyilatkozik A Reggelnek a gútai földosztásról. 468 Bővebben lásd Angyal: Érdekvédelem... 120
