Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)
Aklok, szállások, tanyák
jellemzővé.460 Fejlesztették a villanyhálózatot, Gútát 1928-ban, Negyedet 1929-ben kapcsolták be a hálózatba. A villanyvilágítás bevezetésére a lakóházak nagy részében azonban a harmincas évek során még nem került sor. 1930-ban villanymalmot építettek Gútán, és egy helybeli zsidó vállalkozó hálógyárat alapított. Tovább folytak az ármentesítési, csatornaépítési munkák is, ezen a téren a legjelentősebb beruházás a csörgői szivattyútelep megépítése volt a harmincas évek közepén. A vidékünk településszerkezetében a legjelentősebb változásokat a földreform, és ezen belül elsősorban a kolonizáció okozta. Az Állami Földhivatal által 1922-ben, az elsők között hozták létre Ekel és Megyercs község kataszterében azt a 730 hektár nagyságú kolóniát, amelyen 39 telepes kapott birtokot. A telepesek közül 18 szlovák, 19 morva és kettő magyar nemzetiségű volt. A korábban Margitmajornak nevezett telepet Štúrovának nevezték el. 1926-ban Eklipusztán (Okánikovo) alakították ki a Nagykeszi, Ekel és Nemesócsa határát érintő 409 hektár nagyságú telepet, amelyre 31 (21 szlovák, 4 morva, 6 magyar) család települt. A magyar családok, akik a telepeken birtokot kaptak, elsősorban a korábbi nagybirtokok volt alkalmazottaiból kerültek ki. A környék legjelentősebb kolóniájának létrehozását a Szlovákiai Telepítési Szövetkezet irányította, amelynek során a Tany és Bogya határához tartozó Tőröm-, Zsemlékes- és Rakottyásmajorra ráépülve 1921-től alakították ki az 1058 ha nagyságú Hodzsafalva (Flodžovo) kolóniát. A szövetkezet elveinek megfelelően az ide letelepedett 79 szlovák család egyenként 25 kataszteri hold nagyságú birtokot kapott. Az alapító szövetkezet a telepesek számára a zsemlékesi majoron átvezető út két oldalán egységes tervek alapján épített lakóházakat. A kolónia 1926-ban önálló községgé vált.461 Az új kataszter kialakításával Tany elvesztette határának a Rétek felé kinyúló részét, teljes külterületi lakosságát, Bogya határa pedig még keskenyebbé vált. Hodzsafalvához csatolták a nemesócsai (tanyi) vasútállomást is, általában tudatosan próbálták a vasút és a fontosabb utak mellett, csoportosan kialakítani a kolonisták házait, gazdaságait. Arra törekedtek, hogy megfelelő nagyságú, legalább 6 hektár területű, életképes, önellátó gazdaságokat hozzanak létre. A csehszlovák földhivatal elnökségében még 1933-ban is elrettentő példaként emlegették a magyar időszakban szétszórt tanyákként, mindössze 5 kataszteri holdnyi birtokokon létrehozott Violínpusztát.462 Magánkolonizáció során települt még 7 szlovák család Aszódpusztára. A földreformnak azonban a magyarság számára is voltak pozitív elemei. Csaknem minden községben a húszas években építkezési telkeket mértek ki, új utcasorok épültek, enyhítve ezzel a belterületek túlzsúfoltságát. Vidékünk legnagyobb földbirtokosának, az esztergomi érsekségnek a birtokait is zárolták, ezeken azonban nem került sor kolonizációra. A földhivatal irataiban Balvany vagy Guta-Keszegfalva néven emlegetett 3 ezer kataszteri holdat meghaladó érseki birtokot bérletbe adták, elsősorban a környékbeli kisgazdáknak. Egy 1930-ban kelt kimutatás szerint Gútáról 795, Keszegfalváról 173, Violínból 101, Bogyarétről 53, Kamocsáról 34, Megyercsről 23 és Ekeiről 8 bérlője volt az összesen 6576 magyar holdat kitevő birtoknak.463 Egy bérlőre átlagban 5,5 magyar hold jutott. A föld-460 Fehérváry Magda: Parasztgazdaság a XX. század első felében. Gútai példa. Budapest, 1988. Fehérváry Magda: A parasztgazdálkodás főbb jellemzői. In Fehérváry (szerk): Guta hagyományos... 157-168 p. Ezt a képet támasztják alá saját néprajzi gyűjtéseim a csallóközi Vásárúton és a Vág mentén fekvő Negyed, Vágfarkasd és Kamocsa községekben. 461 A telepekről és létrehozásukról lásd Simon: i. m. 462 Národní archív Praha, Štátni pozemkový úrad - spisy všeobecné 1. (a továbbiakban NA SPÚ SV) 249. doboz. 23134 pres/33 463 NA Ministerstvo zemnëdëlstvi I. - Presidium. 79. doboz, 1062 pres/30 119
