Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)
Táj és népesség
Táj és népesség A táj természeti viszonyai és földrajzi nevei A Kárpát-medence második legnagyobb alföldi, síksági jellegű tája az Északnyugati- Felvidék és a Dunántúl közé beékelődött Kisalföld, melynek területe 10 ezer km2. A Duna nagyjából két egyenlő részre vágja a medencét, melynek északi része az első világháború vége óta kisebb megszakítással Csehszlovákia, illetve Szlovákia része. A Csehszlovákiához került területet a szlovák térképek és a szakmunkák Duna menti síkságnak (Podunajská nížina) nevezik. A Dévényi-kapun keresztül érkező Duna Pozsonytól Komáromig Európa legnagyobb hordalékkúpját rakta le, rajta a szabályozás előtt gyakran változtatta a futását. Mai főágával és a belőle Pozsony alatt kiszakadt Kis-Dunával - amely Gútánál a Vággal egyesülve Vág-Dunaként folyik tovább Komáromig, ahol ismét csatlakozik a Dunához - a Csallóközt, déli fattyúágával, a Mosoni-Dunával pedig a törmelékkúp déli szárnyát, a Szigetközt fogja közre.12 A Csallóköz, Európa legnagyobb folyami szigete, 1813 négyzetkilométer területű. A sziget felszíne a Duna állandó feltöltése folytán északnyugatról délkelet felé, illetve a Dunától a Kis-Duna felé lejt.13 A nyugati, Felső-Csallóköznek nevezett része magasabb fekvésű, a legmagasabb pontja 134 méterrel van a tenger szintje felett. A keleti Alsó-Csallóköz, amely a sziget területének csupán ötödét foglalja el, alacsonyabban fekszik, legalacsonyabb pontja 105 méter. Itt kisebbek a szintkülönbségek, mint a Felső-Csallóközben. Közigazgatásilag az egykori Komárom vármegyéhez tartozott. Csallóközt durván a képzeletbeli hossztengelye mentén egy központi emelkedés (centrális hátság) osztja két részre, amely a Felső-Csallóközben a legszélesebb, délkeleti irányban fokozatosan keskenyedik, a legkeskenyebb az Alsó-Csallóközben Bogya környékén. Bogya mellett egy helyen, a Zsemlékes-tónál meg is szakad ez az emelkedés. Ezen a háton vezet az ősi nyomvonalú Komárom-Nagymegyer-Dunaszerdahely-Lég-Csütörtök-Pozsony főútvonal. Ma is nagyrészt erre halad a Komáromot Pozsonnyal összekötő főút és vasútvonal, rajta alakultak ki az első csoportos települések. Ez a hát 3-6 méterrel emelkedik a két oldalán elhelyezkedő mélyebb terepszintek fölé, és vízválasztót képez a Duna és a Kis-Duna, illetve a Vág- Duna felé.14 Ezen az emelkedésen helyezkedik el azoknak a falvaknak jelentős része, amelyek kutatásunk terepét képezik. Komáromból nyugat-északnyugat felé haladva, Őrsújfalut és Aranyost elhagyva Ekel, Nemesócsa, Tany, Bogya, Lak, Túriszakállas, Ekecs és Apácaszakállas következik. A települések 112-113 méter tengerszint feletti magasságban helyezkednek el. Az Alsó-Csallóközben a központi emelkedéstől a Kis-Duna felé eső lesüllyedt rész egy enyhe emelkedés mentén két részre tagolódik. Ez az emelkedés Apácaszakállas határában indul, és kb. 3,5 km szélességben és 20 km hosszan halad több köz12 Bulla Béla-Mendöl Tibor: A Kárpát-medence földrajza. Budapest, 1999. 13 Szabadi János: A Csallóköz természeti képe. Áttekintő regionális földrajzi értekezés. Bratislava, 1972, 58. p. 14 Magula Anton: Geologická stavba, geomorfoiogické a hydrologické pomery Žitného ostrova. Žitný ostrov-Csallóköz. Ročník I. Dunajská Streda, 1983. 26. p. és Szabadi: i, m. 75-49. p. 11
