Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)
Aklok, szállások, tanyák
Simon Attila kutatásai szerint a húsz év alatt 143 kolóniát hoztak létre a korabeli Szlovákia területén, és 3314 telepes birtokot osztottak ki elsősorban a déli, magyarlakta területeken.457 A törvény lehetővé tette, hogy a nagybirtokok felosztása után a volt gazdasági központok (majorok, tanyák) körül ún. maradékbirtokokat létesítsenek. Ezek a közellátást biztosító új gazdasági egységek tulajdonképpen nagybirtokok voltak, de tulajdonosaik nemzetisége már nem német vagy magyar, hanem cseh, morva vagy szlovák. A szláv nemzeti célokat szolgáló földreformnak kedvezőtlen következményei voltak a magyar vidékeken. A megszüntetett nagybirtokok munkásainak, cselédségének jelentős része munka nélkül maradt. Machnyik Andor kutatásai szerint a Csallóközben 942 fővel csökkent a nagybirtokon dolgozók száma. A munka nélkül maradt agrárproletariátus kisebb része a városokba áramlott munkát keresve, nagyobb része napszámból próbált megélni a falvakban.458 A gazdálkodó parasztság helyzete is folyamatosan rosszabodott. A viszonylag magas népszaporulattal rendelkező paraszti rétegre nagyon sok vidéken a birtokok elaprózódása, szétöröklése volt a jellemző. Fokozatosan csökkent a magukat eltartani tudó, megfelelő nagyságú birtokok száma, helyükön néhány holdas életképtelen gazdaságok jöttek létre, amelyek nem tudták egy család megélhetését biztosítani. A Csallóközben 1895 és 1930 között az 5,7 hektár alatti törpebirtokok száma 8853-ról 10 466-ra emelkedett, ugyanakkor az 5,7 és 11,5 hektár közötti birtokok száma 3649-ről 3134-re csökkent.459 A parasztgazdaságok bomlása ellenére a magyar parasztság jelentős rétegei polgárosodtak az első Csehszlovák Köztársaság időszakában. Különösen olyan területeken, ahol termékszerkezet-váltással, például nagymértékű zöldségtermeléssel, piaci árutermeléssel, választ tudtak adni erre a kedvezőtlen folyamatra. A nagyvárosok, jelentős piaci központok közelében fokozódott az árutermelés a korábbi önellátásra törekvő paraszti gazdálkodás rovására, példa erre a csallóközi Vásárút, vagy a néhány Vág-menti település, Vágfarkasd, Negyed és Kamocsa. Annak ellenére, hogy az új határok meghúzása után a Vágón megszűnt a korábban jelentős hajózás, zöldségszállítás Budapest felé, új felvevőpiacokat találtak, elsősorban a gyorsan növekvő lakosságú Pozsonyban. Jelentős piacok voltak továbbá a környékbeli iparosodó városok, Érsekújvár és Komárom. Az 1920-as évek végétől a kis- és középgazdaságok fogyasztói igényeiben is fokozódott a csehszlovák gyáripar termékei iránti kereslet. A polgárosodás jegyeit magukon viselték a lakóházak, ahol egyre inkább a szilárdabb építőanyagok kerültek előtérbe, a pár sor téglaalapra épített, cseréptetős, vályogfalú épületek voltak a jellemzőek. A házak melegkonyhával készültek, a kenyérsütő kemencék kikerültek az udvarra. Változott a lakóházak berendezése, ahol a régi paraszti bútorokat igényesebb, polgáriasabb hatású bútorokra cserélték. A 30- as évek fiataljainak ruházatára a korábbi viselet helyett az üzletben vásárolt ruhák váltak 457 Simon: i. m. 167-168. p. 458 “ ...csallóközi falvaink viszonyait ismerve nyugodtan kijelenthetjük, hogy csak az itt-ott még valamilyen nagyobb földbirtokkal rendelkező egyes falvak kivételével az egész Csallóközben a legnagyobb a munkanélküliség uralkodik. Ez a szegény munkanélküli népréteg a hosszú esztendő folyamán legfeljebb a 2-3 hétig tartó aratási és cséplési munkák alatt biztosíthatja egypár métermázsa gabonakeresetét, melynek nagyrészével az évközben tett adósságait törleszti, csak a maradék szolgál néhány hónapon át kenyérül a szegény éhező, de azért mindinkább szaporodó munkástömegnek.'' Machnyik: i. m. 185-186. p. 459 Machnyik: i. m. 102. p. Guta községben, ahol a lakosság száma 1910 és 1938 között 8906-ról 12 160-ra nőtt, a 10 katasztrális holdnál kisebb birtokok száma 646-ról 1119-re emelkedett. 118
