Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)
Aklok, szállások, tanyák
mezte, és csupán ideiglenesnek tekintette. A megszálló csapatok a közrend helyreállítását és a magyar törvények fenntartását ígérték. A magyar közigazgatás megszüntetése és helyébe a csehszlovák közigazgatás megszervezése azonban hamarosan elkezdődött. Magyarországon 1919. március 21-én megalakul a Forradalmi Kormányzótanács, és hamarosan fegyveres konfliktus tört ki a Felvidék birtoklásáért a Magyar Tanácsköztársaság és Csehszlovákia között. Ezért a Magyarországtól elcsatolt területeken június 5-én kihirdetették a statáriumot A hadiállapotot csak fokozatosan oldották föl 1921 végéig. Az új állam, Csehszlovákia, erősen centralizált állam volt, ahol az állami bürokrácia jelentős szerepet játszott. A történelmi Magyarországon jelentős hagyományokkal rendelkező megyei önkormányzatokat a hatalomváltás után felszámolták. Komárom megye északi, az új államhoz csatolt részét összevonták a Győr és Esztergom megyék Dunától északra fekvő területeivel Komárom megye néven. 1923-ban létrehozták az ún. nagymegyék rendszerét, hat nagymegyére osztva a korábbi északi megyéket. Ezek hatásköre azonban nem volt jelentős, és néhány éven belül, 1928-ban, megszüntették azokat. Az első Csehszlovák Köztársaság időszakában a volt Komárom megyei településeink nagy része a Komáromi, Martos és Naszvad pedig Ógyallai járáshoz tartozott. Alsószeli közigazgatásilag a Galántai, Negyed a Vágsellyei járáshoz volt beosztva. Az új állam alkotmánya Csehszlovákiát mint a parlamentáris demokrácia keretei között működő köztársaságot határozta meg. A képviselőket az általános, titkos és egyenlő választójog alapján választották a Nemzetgyűlés két kamarájába. A választásokat az arányos választási rendszerben bonyolították le, minek következtében sok párt jutott a nemzetgyűlésbe, és minden esetben koalíciós kormány alakult. A kormánykoalíciónak általában 5-6 párt volt a tagja. A községi, járási, megyei és tartományi választások során is az arányos választási rendszert alkalmazták. A falvak életében ezután az új törvények értelmében a politikai pártok sokkal nagyobb szerepet játszottak, mint a monarchia idejében. Az államfordulat előtti magyarországi községi választásoknál fontos szerepet játszó vagyoni kiváltságokat, a virilisták rendszerét, megszüntették, és bevezették az általános választójogot. A községi ügyeket a pártlistákon megválasztott képviselő-testület által a soraikból választott bíró, korabeli köznyelvben a sztaroszta, és az állami alkalmazott jegyző közösen intézte. Vidékünkön a két jobboldali magyar jellegű párt, az Országos Keresztényszocialista Párt és az Országos Magyar Kisgazda és Földmíves Párt (ez később átalakult Magyar Nemzeti Párttá), valamint a kommunista párt játszott jelentős szerepet. A Csehszlovákia Kommunista Pártja az 1921-ben történt megalakulásától az első köztársaság idején végig törvényesen működött, és a magyarlakta járásokban jelentős befolyással rendekezett.449 Vidékünkön elsősorban azokban a községekben volt erős, ahol magas volt az agrárproletariátus aránya, ezekben jelentős szavazóbázissal rendelkezett a párt. Különösen a harmincas évek elején, a nagy gazdasági válság alatt erősödött meg. A gútai képviselő-testület összetétele 1934-1938 között a következő volt: kommunista 16, keresztényszocialista 9, agrárpárti 6, szociáldemokrata 2, magyar nemzeti párti 1, iparos párti 1, zsidó párti 1. Jelentősen változott a helyzet 1936 után, ekkor ugyanis egyesült az Országos Keresztényszocialista és a Magyar Nemzeti Párt, létrejött az Egyesült Magyar Párt. Az 1938- as választásokon az Egyesült Párt 24, míg a kommunista párt 7 mandátumot szerzett.450 449 Az 1925-ös nemzetgyűlési választásokon a hat legmagyarabb járásban a kommunisták a szavazatok 24,14 százalékát szerezték meg, amely jóval meghaladta a szlovákiai országos átlagot, amely 13,88% volt. Gúta községben a szavazatok 52,1 százalékát szerezték meg! L. Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a Csehszlovákia magyar pártpolitika történetéből 1918-1938. Galánta-Dunaszerdahely, 2002,18-129. p. 450 Csehszlovákia politikai berendezkedéséről és a magyar pártok politikájáról lásd Angyal: Érdekvédelem... 116
