Szarka László - Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században. I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában - Lokális és regionális monográfiák 6. (Somorja-Komárom, 2010)

Eltűnt világok, változó viszonyok

9. táblázat A felsőszeli születésszámok lakhely szerinti megoszlása az 1918-1938 közötti időszakban (évenkénti bontásban)

8161

6161

1920

1922

1923

1924

1925

1926

1927

oc

O'

1929

1930

r*~i

O'

1932

mi

O'

1934

oi

1936

1937

1938

Budapest

1

1

Dögös

1

5

5

9

3

3

5

4

7

3

1

1

1

1

1

2

1

Felsőszél i

49

107

134

137

139

130

120

107

126

113

117

102

105

93

105

75

95

94

81

83

71

Fraknó

1

Körtvélyes

1

7

7

6

5

10

5

12

2

6

3

1

3

3

4

2

1

Nagyigmánd

1

Nyitra

1

Pozsony

1

Sziget

1

8

4

7

11

7

6

3

3

3

2

4

2

2

4

1

1

1

3

1

3

55

127

150

159

158

150

136

126

139

125

123

108

112

95

113

81

96

99

84

85

76

A 10. ábra diagramja már csak Felsőszeli és a hozzátartozó majorok adatait tartalmazza. Ha az itteni trendeket összevetjük az alsószeliekkel, akkor első szemrevételezésre is megállapítható, hogy itt a születésszámok első világháború utáni csökkenése kevésbé meredeken ereszkedő görbével jellemezhető, mint a másik községben.

10. ábra. Felsőszeli és az anyakönyvezés szempontjából hozzátartozó majorok 1918-1938 közötti születésszámai évenkénti bontásban

180

160

m Dögös Felsőszeli Körtvélyes Sziget

Az első világháború után itt is van egy felfutás a népszaporulatban. Ám az Alsószeliben összesített adatok diagramjának görbéje az ezt követő időszakban sokkal meredekebb esést mutat, mint ezen a kutatóponton.

A második világháború előestéjén jellemző népszaporulat nagyságrendileg a másik községhez hasonlóan nagyjából 1932 tájékán áll be. Ugyanakkor szembetűnő, hogy 1927-1928 tájékán a majorok mindegyikében jelentősen visszaesett a születésszám. Ekkortól több olyan évet is találunk, amikor Dögösről egyáltalán nem jelentettek be újabb szülést.

34