Szarka László - Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században. I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában - Lokális és regionális monográfiák 6. (Somorja-Komárom, 2010)
Gazdasági átalakulás, megélhetési lehetőségek
telerakni széliek termésével. Ilyenkor a falun kívüli nagytermelőkhöz fordul, hogy a fuvar gazdaságos legyen. Az effajta kapcsolatból kevés van, de az megbízható, és csak szükség esetén, elég ritkán használják fel. Az öntözés olykor problémát okoz. A vizet a pozsonyeperjesi vízműtől veszik, Alsószeliben kívül Felsőszeli, Királyrév és Nádszeg határát öntözik vele. Azonban a vízműnek csak bizonyos hektár fölött gazdaságos beindítania az öntözést. A termelőknek nem mindig sikerül összeegyeztetniük, hogy egyszerre kérjék az öntözést, mert nem minden igénylő fizet rendesen. A szerződés szerint májustól szombatonként reggel 7-től este 7-ig öntözik a földet. Ez azonban csak a papírforma. Valójában a nagyobb termelőktől függ az öntözés, a felsőszeli LSI-től és a körtvélyesi tsz-től. „Ha ők öntöznek, akkor mi biztos öntözünk." 8- 10. Abban, hogy családi gazdaságot működtetnek, az is szerepet játszott, hogy családjuk korábban jórészt gazdálkodásból élt, nagyapjuknak, azaz a családjának 9-10 hektár földje volt. Nagyapjuknak 8 testvére volt, lényegében ennyi ember megélhetését kellett a 9- 10 ha földnek biztosítania. A nagyapa volt a legidősebb, ezért apjuk korai halála után ő lett a családfenntartó. A többi testvér aztán más életformát választott, de azok elindításához szükséges anyagiakat is a földből termelték ki. Ez azonban nem volt elég ahhoz, hogy gazdálkodásba kezdjenek. Nagyban hozzájárult ahhoz egyfajta kényszer is. A rendszerváltás után A. elsők között vesztette el a munkáját az Agrostav vállalatnál. Következő munkahelyét, a Duslót is bezárták, egy évig munkanélküli volt, ezt követően kezdtek gazdálkodni kb. 20 áron, amit a szocializmus idején kimért földként műveltek a kertjükön kívül. Fél hektárra, majd egy hektárra növelték a területet, most már 9 hektárnál tartanak. A két testvér magánvállalkozó, külön engedélyük vannak, de a gazdálkodás mégis családi vállalkozás. Egyik engedély mezőgazdasági termelői, a másik termelői és szállítói munkára szól. Szlovákiába és Csehországba szállítanak, nem is csak saját termésüket, hanem megfelelő minőség esetén a még működő alsószeli kistermelőkét is. A zöldségtermesztést a kertjükben kezdték, először csak paradicsommal foglalkoztak. Szeretnének a jelenleginél több földet is bérelni, venni is, de úgy ítélik meg, hogy Széliben ez már nem lehetséges. Úgy gondolják, azért nem gyakori, hogy valaki földet adjon el, mert hosszú távon a földet stabilabb értéknek tartják, mint a pénzt, befektetésnek sem rossz. Kis darabon, fél hektáron viszont nem érdemes termelni, ezért jó megoldás a bérbeadás. Ha nem zöldséget termelnének, az ő 9 hektáruk is kevésnek, nem gazdaságos nagyságnak számítana. A gabonatermesztőkkel más a helyzet. Szerintük azoknak rosszabb, mert a gabona felvásárlási ára 15 éve szinte nem változott, a termelés költségei viszont lényegesen megnövekedtek. 8-10 hektár alatt nem érdemes mást, mint zöldséget termelni. Az ő gazdaságukban kényszermegoldás, ha gabonát is vetnek. Erre múlt évben volt példa, egyiküknél kisbaba született, az anyukára, mint munkaerőre nem lehetett számítani. („Míg az a gyerek meg nem nő annyira, hogy meg tudja fogni a kertészládát. ”) Emellett a zöldség ára is nagyon rossz volt a lengyelországi olcsó zöldség betörése miatt a szlovákiai piacra. Most viszont ismét úgy tervezik, hogy zöldséget fognak termelni mind a 9 hektáron. „Azok a nagyobb gazdák, akik zöldséget termeltek azokban az években, azok megsütötték magukat." Mikor gabonát vetnek, a termést az állataikkal etetik meg. „Ezt a család egész évben eleteti." így „tudom, hogy mit eszek." Erre törekszenek a zöldség esetében is: „amit én kitermelek, azt én meg is eszem.” Az állatállomány gyarapítását egyáltalán nem tervezik, malacokat minden évben vásárolnak a család szükségletére, változó, hogy kitől, de mindenképpen Alsószelibői. Édesapjuk foglalkozik az állatokkal, az egész családét - tehát a háromszor két malacot - nála tartják. Mivel nyugdíjas, nem okoz neki gondot. 191