Szarka László - Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században. I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában - Lokális és regionális monográfiák 6. (Somorja-Komárom, 2010)
Gazdasági átalakulás, megélhetési lehetőségek
Gecse Annabella „...megélünk - jól élünk - tönkrementünk.” Gazdálkodói szándékok és lehetőségek a Dudvág menti kistérségben írásom témáját Alsó- és Felsőszeli mai családi gazdaságai képezik. Munkám során arra törekedtem, hogy bemutassam azoknak a családoknak és egyéneknek a gazdálkodói gyakorlatát, akik és amelyek teljesen vagy részben a gazdálkodásra, földművelésre és/vagy állattartásra alapozzák megélhetésüket. Szándékom szerint mindkét településen kérdőíves felmérés nyomán kellett volna készülnie egy adatbázisnak, ám ez különböző okok miatt Alsószeliben nem valósult meg. Felsőszeliben a lekérdezéseket Végh Piroska végezte el, akinek a munkáját ezúton is köszönöm. Alsószeliben a kérdőíves felméréssel elérhető adatokat igyekeztem magam megszerezni a gazdálkodókkal folytatott hosszabb beszélgetések során, azokkal összekötve. Ehhez nélkülözhetetlen segítséget nyújtott Szabados László, akinek a közreműködését, munkám előkészítését ezúton is köszönöm. Köszönettel tartozom valamennyi alsó- és felsőszeli beszélgetőtársamnak, akik nevét a rájuk vonatkozó, itt közzétett adatok miatt nem közlöm. Felmérésem egyik település esetében sem teljes, sőt a hivatalos statisztikai képnek sem felel meg. Szerepelnek az interjúalanyok között például olyanok is, akik nem szeli lakosok, de ott folytatják tevékenységüket. Nem szereztem azonban adatokat olyan személyektől, akik hivatalosan őstermelők, földtulajdonosok, de gyakorlatilag nem folytatnak gazdálkodást. Törekedtem viszont arra, hogy legalább egy-egy gazdaság (vállalkozás) bemutatásával valamennyi lehetséges típus (a tipizálás nehézségeinek figyelembevételével is) képviselve legyen. A gyűjtött adatokat az irányadó kérdőív pontjai alapján rendszerezve közlöm. (A kérdőív egyszerűsített változatát tartalmazza a Melléklet.) A termesztett növények, a használt és birtokolt föld nagysága már lehetővé tesz egyfajta tipizálást, mégis gyakran idézek szó szerint beszélgetőtársaimtól, mert a választott életformáról alkotott véleményük, a hozzá való viszonyuk ebben a formában, saját szóhasználatukkal mutatkozik meg leghitelesebben. Csak néhány gondolat erejéig, a bevezetőben térek ki a két település történetének, természetföldrajzi adottságainak, gazdálkodói múltjának és népességének, valamint életmódjának főbb jellemzőire. Igyekeztem csak olyan tényeket kiemelni, amelyeknek témám szempontjából jelentősége van. Bevezető Alsó- és Felsőszeli a néprajzi szakirodalomban, de sok egyéb helyen is a Mátyusföld névvel jelölt, határait, kiterjedését tekintve többféle módon értelmezett tájegység része. Dél- Szlovákia magyarok lakta tájainak legfrissebb néprajzi áttekintése, kultúrájának jellemzése Liszka József 2002-ben megjelent munkája, amelyben a szerző a tájegységet a Kis- Duna, a Vág, a Kis-Kárpátok, és - amennyiben egy nemzetiség területi keretein belül jelöljük ki - a szlovák-magyar nyelvhatár között határozza meg.1 A mezőgazdaság mai jel1 Liszka József 2002: 207. 183
