Szarka László - Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században. I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában - Lokális és regionális monográfiák 6. (Somorja-Komárom, 2010)

Gazdasági átalakulás, megélhetési lehetőségek

1. táblázat. Korszerkezeti eltérések különböző regionális szinteken

Életkor

Alsószeli

Felsó'szeli

Szlovákia

A lakosság részaránya %

A lakosság részaránya %

A lakosság részaránya %

0-2

3,3

2,7

3,0

3-4

1,8

2,0

2,1

5

1,2

0,9

1,1

6-9

5,3

4,0

5,2

10-14

5,8

6,3

7,4

15

1,2

1,3

1,6

16-17

2,8

2,8

3,2

18-19

2,7

3,0

3,3

20-24

8,2

8,8

8,7

25-29

8,3

7,7

8,0

30-34

7,3

6,2

6,7

35-39

6,1

5,9

7,1

40-44

6,3

8,0

7,4

45-49

8,1

8,1

7,6

50-54

6,6

5,8

6,4

55-59

5,5

6,5

4,7

60-64

4,0

4,7

4,1

65-69

4,4

4,9

3,7

70-74

3,8

4,1

3,3

75-79

4,4

3,3

2,5

80-84

1,1

1,3

1,1

85+

1,6

1,5

0,8

Ismeretlen

0,1

0,1

0,9

Összesen

100,0

100,0

100,0

Forrás: Népszámlálás 2001.

Egy adott területen élő népesség korösszetétele jelentős befolyással van a népesség gazdasági aktivitására, mobilitására, jövedelmi viszonyaira s ezzel életszínvonalára is (Kovács 2002). Alsószeli és Felsőszeli községek populációin belül a gyermeknépesség részaránya csökkenő tendenciát mutat, míg ugyanakkor az időskorú népesség részaránya fokozatosan emelkedik. A populáció kedvezőtlen korszerkezetéből egyenesen adódik a községeket sújtó kedvezőtlen gazdasági aktivitási szint is: az Alsószeli és Felsőszeli községekben a gazdaságilag aktív népesség részaránya 48,7%, illetve 48,8%, mely mutatók értéke közel 3%-kal elmarad az országos átlagtól. A férfiak részaránya a gazdaságilag aktív populáción belül mindkét községben magasabb a nők részarányánál. A demográfiai folyamatok következtében emelkedik az inaktív keresők aránya (nyugdíjból élők) és csökken az eltartottaké (gyermekek, nappali tagozatos hallgatók).

Az egyes társadalmi csoportok populációkon belüli eltérő arányára több tényező szolgál magyarázatul: a természeti és geopolitikai környezet (determinálják az egyes populációk foglalkoztatottsági jellegét), a régiók közt fennálló társadalmi-gazdasági szinteltérések, a populációk településszerkezete stb.

Gazdasági aktivitás szempontjából a népesség két nagy csoportra osztható, a gazdaságilag aktív és a gazdaságilag inaktív népességre. A gazdaságilag aktív népességen belül a vizsgált térben magas a munkások részaránya, ami egyrészt a két község humán erőforrásának alacsony képzettségi mutatóival, másrészt pedig az adott tér gazdasági sajátosságaival függ össze. Alsószeliben a munkások gazdaságilag aktív népességen belüli részaránya 68,6%, míg Felsőszeliben ezen mutató értéke 62,6% (az országos átlag 45,4%). A gazdasá164