Szarka László - Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században. I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában - Lokális és regionális monográfiák 6. (Somorja-Komárom, 2010)
Gazdasági átalakulás, megélhetési lehetőségek
gilag inaktív népesség sajátos csoportját alkotják a gyermekgondozási szabadságon lévők, akik részaránya a vizsgált községekben magasabb az országos átlagnál, amit azonban nem a születések magas száma magyaráz, hanem az, hogy a gyermekgondozási szabadságon lévők többsége munkásként dolgozik, tehát nem kési le a „karriervonatot”. A megújuló társadalom és gazdaság magasabb szintre csak a korábban megszerzett ismereteket elsajátítani és továbbfejleszteni képes emberek közreműködésével juthat. Ez az összefüggés alapozza meg azokat a nézeteket, amelyek a társadalmi-gazdasági fejlődés stratégiai elemének tekintik a népesség kulturáltságának és szakképzettségének az emelését. A vizsgált községekben (hasonlóan a mikroterükhöz) a humán erőforrás képzettségi mutatói messze nem felelnek meg a 21. század követelményeinek. Bár összességében a községek (mint a régiójuk) kiemelkedő szellemi, kulturális értékeket tud felmutatni, a lakosság képzettsége, iskolai végzettsége az országos átlag alatti - a két községben élő felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya mintegy 6%-kal marad el az országos átlagtól. E kedvezőtlen jelenség több okra vezethető vissza:- az elmúlt évtizedekben nem volt megfelelően kiépítetve a községekben domináns magyar kisebbség anyanyelvi oktatási rendszere- a vidéki populációk körében általánosan alacsony a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya- az öregedő korban levő populációk körében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az átlagnál alacsonyabb, ugyanis az öreg korosztályok számára fiatalságuk éveiben, 30-40 évvel ezelőtt, a felsőoktatás csak kevesek számára volt elérhető. 2. táblázat. A munkaképes korú népesség legmagasabb iskolai végzettségének megoszlása (%) A legmagasabb iskolai végzettség Alsószeli Felsőszeli Szlovákia Férfiak Nők Összesen Férfiak Nők Összesen Férfiak Nők Összesen Alapiskolai 20,3 43,3 32,0 18,6 36,5 27,9 15,9 25,9 21,1 Szaktanintézeti (érettségi nélkül) 41,4 16,0 28,5 43,2 20,5 31,4 25,3 14,5 19,7 Szakközépiskolai érettségi nélkül 0,4 1,0 0,7 0,3 0,4 0,4 4,2 3,4 3,8 Szaktanintézeti érettségivel 4,2 2,7 3,4 4,1 1,8 2,9 6,1 3,4 4,7 Szakközépiskolai érettségivel 6,4 13,2 9,9 8,0 13,0 10,6 12,7 18,6 15,7 Gimnáziumi érettségivel 2,9 6,0 4,5 3,3 6,6 5,0 3,4 5,9 4,7 Magasabb középfokú 0,3 0,4 0,4 0,2 0,3 0,3 0,5 0,5 0,5 Felsőfokú baccalaureatus 0,3 0,1 0,2 0,1 0,1 0,1 0,3 0,3 0,3 Felsőfokú magister, mérnök, orvos 2,1 1,6 1,9 3,4 3,1 3,3 7,9 6,4 7,1 Felsőfokú doktori 0,2 0,0 0,1 0,1 0,0 0,1 0,6 0,3 0,4 Felsőfokú összesen 2,6 1,7 2,2 3,7 3,2 3,4 8,8 7,0 7,9 egyetemi 1,6 0,9 1,2 2,1 2,4 2,2 2,9 4,0 3,4 műszaki 0,7 0,4 0,6 1,1 0,4 0,7 3,3 1,1 2,2 gazdasági 0,0 0,3 0,2 0,2 0,2 0,2 1,2 1,3 1,2 mezőgazdasági 0,3 0,0 0,2 0,3 0,1 0,2 0,8 0,3 0,6 egyéb 0,0 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,6 0,4 0,5 Ismeretlen 0,3 0,0 0,2 1,3 1,1 1,2 1,7 1,5 1,6 Iskolai végzettség nélkül 0,0 0,1 0,1 0,3 0,2 0,3 0,3 0,3 0,3 16 év alattiak lélekszáma 21,0 15,5 18,2 17,0 16,4 16,7 21,2 19,0 20,1 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: Népszámlálás 2001. 165
