Szarka László - Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században. I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában - Lokális és regionális monográfiák 6. (Somorja-Komárom, 2010)
Gazdasági átalakulás, megélhetési lehetőségek
vízi és légi közlekedéssel egyaránt kapcsolódni tud a kontinens közlekedési „vérkeringésébe". A kép azonban már nem ilyen kedvező, ha kimondottan a két község közlekedési infrastruktúráját vizsgáljuk. Alsószeli és Felsőszeli közvetlenül csak közúton érhető el, a két község nincs rákapcsolva az ország vasúthálózatára. Az Alsószeli községet érintő, illetve a Felsőszeli község mellett áthaladó 561. számú másodosztályú közút biztosítja az összeköttetést a községektől északra húzódó 75. számú, illetve a községektől délre található 63. számú első osztályú közutakra. A községeket vasúton legcélszerűbb a Pozsony- Szenc-Galánta-Vágsellye-Érsekújvár-Párkány (130. számú) vasútvonalon megközelíteni, mely része a Berlin-Prága-Pozsony-Budapest közlekedési folyosónak. A vizsgált tér vízi úton történő megközelítése a vasúthoz hasonlóan csak közvetetten biztosított: a községektől mintegy 30 km, illetve 15 km távolságban található a Duna és Vág vízi út. Légi úton a mindössze 45 km-re található pozsonyi nemzetközi repülőtéren keresztül tud a régió kapcsolódni a világ távolabbi pontjaihoz. Humán erőforrás A gazdasági potenciál sok elemből tevődik össze és számos tényező által meghatározott. Ezek egyike a humán erőforrás, mely lényegesen meghatározza az adott tér gazdasági szerkezetét és teljesítményét (legyen bármilyen magas színvonalú a gépesítés, az automatizálás, a kemizálás, a munkaerő - különösen a képzett munkaerő - a termelés térbeli elhelyezésének egyik legfontosabb tényezője marad). A 2001. évi népszámlálás idején az elemzés tárgyát képező két község közül Alsószelinek 1922, Felsőszelinek 3134 lakosa volt. A fenti időpont óta eltelt időszakban a két község népessége enyhén emelkedett, 2006. 1. 1-jén Alsószeli lakosainak száma 1933 fő, Felsőszeli lakosainak száma 3154 fő volt. A népesség demográfiai jellemzői, kor és nem szerinti összetétele kihatással van a reprodukciójára éppúgy, mint a gazdasági tevékenységére (aktív-inaktív), fogyasztási szokásaira, vándorlási hajlandóságára és még egy sereg más, a társadalmi-gazdasági fejlődést számottevően befolyásoló tényezőre. A demográfiai folyamatokat vizsgálva szembetűnik azok kedvezőtlen alakulása az utóbbi évtizedben - a két község népessége az intenzív elöregedés jeleit mutatja, a természetes szaporodás -10%o körül mozog, ami azt jelenti, hogy a népességmozgás eredményeként mindkét község lakossága évente megközelítőleg 15-20 fővel csökken lassan már egy évtizede. Ezen kedvezőtlen demográfiai folyamatot némileg mérsékeli a községek populációjának növekedése a migrációs folyamatok eredményeként. Az elmúlt évtizedben a vándormozgalmaknak köszönhetően évente átlagosan 20-30 fővel gyarapodott a két község lakossága (a vándorlási többlet átlagos értéke 15%o). 163