Szarka László - Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században. I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában - Lokális és regionális monográfiák 6. (Somorja-Komárom, 2010)
Eltűnt világok, változó viszonyok
A névtani munkák jellegüket tekintve egyaránt lehetnek szinkrón és diakrón kutatások. A diakrón szemléletű kutatás a névállományt változásában, mozgásában kívánja megragadni. Általa a névanyag dinamizmusát, a változások tendenciáit tudjuk fölvázolni. Azonban a szinkrón metszetet sem tekinthetjük teljesen statikus állapotnak, hiszen a nyelvben zajló szakadatlan változások például a keresztnévállomány összetételét is jelentős mértékben érintik. Nem járunk messze az igazságtól, ha kijelentjük, hogy egy-egy mikroközösség nyelvhasználatán belül a divat talán éppen a keresztnévadást érinti a leglátványosabban. Éppen ezért van szükségünk a szinkrónián belüli az ún. mikrodiakróniai szemlélet érvényesítésére. Helyneves kutatásokra a címben megjelölt két településen először az 1960-as évek végén került sor. A nyitrai pedagógiai főiskolán Peller Zsuzsanna nyújtott be diplomamunkát, amelyet Teleki Tibor konzultált. A dolgozat élőnyelvi gyűjtésen alapult, s a két Széliben túl Feketenyék, Galánta, Hidaskürt, Hidaskürt-Sziget, Kajal, Kosút, Taksony, Tallós, Tósnyárasd, Vághosszúfalu, Vágkirályfa, Vezekény, Vízkelet, Vízkelet-Sziget dűlőneveit tartalmazta. Védésére 1968-ban került sor (Vörös 2006b: 60). A következő gyűjtést Telekiné Nagy Ilona konzulens irányításával Modra Szilvia végzete. Az 1998-ban elkészült dolgozat Felsőszeli földrajzi neveinek vizsgálata címet viselte. Korpusza az élőnyelvi anyagon kívül régi térképekről, kataszteri nyilvántartásokból származott (Vörös 2006b: 60). Személyneves kutatások Alsó- és Felsőszeliben tudomásom szerint mind ez ideig nem folytak. Érdekes adalékként említem, hogy eredendően A két Szeli 20. századi változásai című projekt tervezete sem számolt ilyen jellegű aktivitással. Ha jól tudom, szinte az utolsó pillanatban merült csak fel, hogy a komplex vizsgálathoz ilyen irányú kutatásokra is szükség lenne. Mindezt azért hangsúlyozom, mert mint majd a dolgozatban látni fogjuk, a személynévkutatás nagyon gazdag szempontsorral gazdagíthatja egy adott település, mikro- és makrorégió társadalmának bemutatását. Ez természetesen a szakterület kutatói számára evidencia, hiszen maga a tudományos keretet adó névtan is igen szerteágazó témaköröket ölel fel. A nevek, azon belül is a személynevek avatott módon történő vallatóra fogása sok más hajdani dologról is képes fellebbenteni a fátylat: nyelvi és etnikai viszonyokról, a közösség társadalmi rétegződéséről, népességmozgásokról, hivatali ügymenetről, nyelvpolitikáról, felekezeti megoszlásról, mortalitásról - hogy csak néhány önkényesen kiragadott témát említsek a lehetséges szempontok sokasága közül. Aligha esem túlzásba, ha azt állítom, hogy a körültekintő, alapos és sok szemponttal számoló anyaggyűjtés az említett dimenziók vizsgálatának bármelyikét külön-külön is lehetővé teszi. Mindezt úgy, hogy eközben végső soron a nyelvtudomány keretei között maradunk, hiszen mindvégiga nevek állnak a középpontban. Felvetődik a kérdés, hogyan lehetséges ez. Úgy, hogy a nevek soha nem légüres térben léteznek: mindig egy adott mikro- és makroközösségben egzisztálnak. Maguk is szociolingvisztikumok. Nem ab ovo azok. Körülményeik teszik őket azzá. A szociolingvista számára természetesen egyik dimenzió sem kerekedhet fölébe az etimológiai és egyéb, klasszikusnak számító nyelvészeti szempontnak. A kérdéshez más oldalról közelítve azt mondhatjuk, hogy a nevek az esetek többségében nem önmagukban, hanem egy adott kontextusban, azon belül pedig meghatározott nyelvi környezetben bukkannak föl. Éppen ezért adekvát vizsgálatuk megköveteli a körülmények, a kontextus komplex elemzését. Az anyaggyűjtés forrását a vizsgált korszakban állami anyakönyvek jelentették. Ennek legfőbb indoka az volt, hogy a falu hajdani újszülött népességére és szüleikre vonatkozóan ezek jelentik az egyik legteljesebb és legmegbízhatóbb bázist. A másik itt említendő tényező az, hogy az állami anyakönyvek rovataiból egyéb más értékes információkhoz is 12
