Szarka László - Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században. I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában - Lokális és regionális monográfiák 6. (Somorja-Komárom, 2010)
Eltűnt világok, változó viszonyok
Vörös Ferenc A két világháború közötti Alsó- és Felsőszeli a nevek tükrében Bevezetés Munkámban eredeti szándékaim szerint csak a családnevek vizsgálatát tűztem ki célul. Az anyaggyűjtés 2005 őszén kezdődött. Ezt akkor javarészt magam végeztem, de a felsőszeli korpusz egy részének feltárásába bevontam három nyitrai egyetemi hallgatómat, Bodzsár Katalint, Domonkos Adrient és Dusza Ildikót. Az 1955-től 1980-ig terjedő időszakra vonatkozó adatok gyűjtésében hajdani tanítványom, Németh Erika is segítségemre volt. Közvetlen segítőimen kívül köszönet illeti a két község polgármesterét, Seres Lajos és Dobossy Pál polgármester urakat, valamint a települések anya könyvvezetőit, hivatali dolgozóit, akik hathatós elvi és gyakorlati támogatást nyújtottak a kutatáshoz. Külön köszönöm volt nyitrai tanítványom, Puskás Attila önzetlen segítségét, aki a szervezésben és egyéb háttér-információk beszerzésében mindvégig mellettem állt. A két település névállományát 1895-től napjainkig kívántam vizsgálni. Hatalmas korpusz gyűlt össze. Ezzel igazán akkor szembesültem, amikor az anyag rendezgetésébe kezdtem. Ekkortól egyértelművé vált, hogy csak korszakokra bontva tudom közölni az eredményeket. Ez a tény teszi indokolttá, hogy jelen tanulmányomban csak a két háború közötti rész feldolgozására vállalkozom. A személyneves kutatásokról tapasztalataim szerint a hétköznapi emberek többségének azt jut eszébe, hogy a szakemberek összegyűjtik egy adott társadalmi közegben, településen a különféle névfajtákat, majd azokat gyakoriságuk alapján számszerűen rendszerezik. Való igaz, ez a fajta tevékenység manapság is részét képezi a munkának, ám a korszerű névtani megközelítés ennél lényegesen többet takar. A mennyiségi mutatók mellett főként a nevek társadalmi beágyazottságát vizsgáljuk. Pontosabban a névállomány tagozódásának mennyiségi mutatóit is összefüggésbe hozzuk nyelvföldrajzi és -történeti, demográfiai, népességmozgási, szociolingvisztikai stb. tényekkel. A nevek segítségével a térség és/vagy település nyelvi-etnikai viszonyairól is minél több rejtett összefüggést igyekszünk feltárni. A névtan interdiszciplináris jellegéből fakadóan bizonyos eredményeink, megállapításaink a történettudomány, a szfragisztika, a genealógia és archontológia, a hittudomány és vallástörténet, a jogtudomány, valamint a földrajztudomány érdeklődésére is számot tarthatnak. Ragadjunk ki ezek közül önkényesen egyet, a szfragisztikát, amely a pecsétnyomókat tanulmányozza, s mutassunk rá a névtannal való egyik legfőbb kapcsolatára! A névkutató figyelmét semmiképpen nem kerülhetik el a pecséteken fellelhető hely- és személynevek. Ezek alaposabb szemügyre vétele a nyelvészeti vonatkozásokon túl jogi, államigazgatási, nyelvpolitikai és egyéb következtetések levonásához nyújt támpontokat. Erre a teljesség igénye nélkül - mint majd alább látni fogjuk - ebben a tanulmányban is kísérletet teszek. 11
