Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)

Gyulai Éva: Nagytárkány birtokosai és adózói a 16 - 17. században

adott a táj, hiszen amikor 1650-ben a birtokosok a falu területén elnyerik a sóvám felállításának jogát, a latin nyelvű adománylevélben a folyót így nevezik Tisza-Bodrogköz, vagyis Bodrogközi Tisza.4 A Tisza és a Bodrog folyása közötti vidéket és járást Tisza-Bodrog-köznek is nevezték a zempléniek. 1678-ban így nevezik a dézsmajárást,5 1684-ben pedig a szolgabírói járást, ekkor ugyanis Zemplén vármegye tanúvallatásra küldte ki szolgabíráját a Tisza-Bodrog-közben fekvő Nagytárkányba.6 A Bodrogközi járást vagy dézsmakerületet (Districtus Bodrogköz) kisebb aljárásokra is felosztották a 17. században, 1662-ben az alábbi járások tartoztak hozzá: szerdahelyi, helmeci és kistárkányi.7 A Bodrogköz megnevezésének igen különös módját találjuk egy 1631-ből való forrásban: amikor az 1631. január 25-26-án Királyhelmecen tartott zempléni református egyházmegyei zsinatot bejegyezték az egyházmegye protocollumába, a latin szövegben a Bodrogközt görög szóval Mezopotámiának, vagyis Folyóköznek nevezték.8

A dézsma szedésének joga az egyházmegye püspökét illette, s Északkelet- Magyarország a korai középkortól kezdve az egri püspök joghatósága alá tartozott, a hatalmas területre kiterjedő egri egyházmegye ugyanis több vármegyét, köztük Zemplént is magában foglalta. Az egri egyházmegye óriási területe ugyan a 18. század második feléig nem változott, így az Árpád-kortól a zempléni falvak plébániái is folyamatosan az egri püspök irányítása alatt voltak, a reformáció 16. század közepén kezdődött térhódításával azonban a népesség jó része saját akaratából kikerült a katolikus egyház fennhatósága alól, s vallását megváltoztatva részben az evangélikus, részben a református egyházhoz csatlakozott. Bár az egri püspök továbbra is egyházmegyéje élén maradt, igaz, az egri vár török kézre kerülése már nem Egerből, hanem a Nagytárkányhoz közeli Leleszről, majd Kassáról igazgatta egyházát, a katolikus egyházmegye területén mind az evangélikus, mind a református egyházszervezet megjelent, s a tárkányi református gyülekezet a 16. század végétől bizonyosan a Zempléni Református Egyházmegye része lett. Az esperesi (és nem püspöki) kormányzat alatt álló Zempléni Református Traktus vagy Dioecesis egyébként jórészt követte a vármegye igazgatási határait, s csak néhány falura terjedt ki Abaúj és Szabolcs vármegyében,9 így a bodrogközi, illetve a nagytárkányi református hívek az egyház és az igazgatás vonatkozásában is Zemplénhez tartoztak.

4 ...ipsi in territorio possessionis ipsorum Tarkany praedictae in comitatu Zempleniensi existentis habitae super fluvio Tisza Bedrogh köz nuncupato... fluvium Tisza Bedrogh köz. 1650. MÓL A 57 10. köt. 517. p. Királyi Könyvek CD-ROM I. 10.266. sz.

5 Decimatio pro parte suae maiestatis regiae frugum authumnalium et vernalium ex districtu Tisza Bodrogkós pro anno currente 1678. MOL E 158 Zemplén 1678

6 Anno 2684. Die 24 July. Én Jászay Miklós nemes Szemlény vármegyének Tisza Bodrokközi szolgabírája ide Tisza Bodrog közben Nagy Tárkány nevű faluban esküdt társammal együtt... MOL E 158 Zemplén 1684/6

7 MOL E 158 Zemplén 1662/6

8 Generali synodus in Mesopatamia apud regiam Helmecz celebrata 25-26. Junii 1631. Zoványi 1909. 408. p.

9 Dienes 2001. 432. p.

58