Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Gyulai Éva: Nagytárkány birtokosai és adózói a 16 - 17. században
tői mint a Szepesi Kamarához tartozó és az Erdélyi Fejedelemségig nyúló vidék bizonyos különösségre tett szert a köztörténetben is, hiszen 7 vármegyéje, köztük Zemplén, a 17. században többször az erdélyi fejedelem kormányzása alá került. Zemplén mint a felső-Tisza-vidéki vármegyék egyike már a 16. század közepén is hol I. Ferdinánd, hol Szapolyai János uralma alatt állt, nemessége, hadai, főurai egyszer az egyik, másszor a másik uralkodó pártján álltak és hadakoztak. A vármegye, és így Nagytárkány adózó népe, azonban nem választhatott, urai határozták meg, hogy az államhatalmat megillető adót éppen kinek fizeti a falu. A 16. század második felétől Zemplén legdélibb részének adójára egy harmadik, a másik kettőnél sokkal hatalmasabb hatalom, a török is igényt tartott, Nagytárkányt azonban földrajzi fekvése, a Tisza mint természetes határvonal is megvédte a török adószedőktől. Nagytárkány és környéke a Felföldnek, a Tisza felső folyásának, illetve Zemplénnek egy olyan - a Bodrog és a Tisza mint természetes határok közé eső - sík vidéki jellegű, a Tisza és a Bodrog folyásai által feltöltött és a folyók áradásaitól gyakran fenyegetett, homokdombos kistájához tartozott, amelyet már a 16. századi források is Bodrogköznek neveznek. Nagytárkány földrajzi környezetének legjellemzőbb eleme a Tisza, amelyet a II. József által 1788-ban elrendelt I. katonai felmérésben így jellemeznek a felmérést készítő hadmérnökök: „Nagytárkány közvetlenül a Tisza mellett fekszik, a mély és erős folyó szélessége itt 50-60 lépés, meredek partja van, s nem lehet átkelni rajta. A folyó erős sodrású, gyakran kiönt, főként ősszel a nagy és hosszantartó esőzések idején, valamint tavasszal, amikor a hegyekben olvad a hó, ekkor teljesen elönti a Tisza és Bodrog közötti síkságot, úgyhogy az alacsonyabb vidékeken megáll a víz, rengeteg kisebb-nagyobb mocsarat, morotvát alkotva." A Bodrog és Latorca közötti terület áradáskor tengerhez hasonlít, a terület falvait víz veszi körül. Nagytárkány az áradások miatt az ártér egyik homokdombjára települt.2 A 16. század közepétől fennmaradt dézsmalajstromok azonban nem természetföldrajzi minőségében, hanem közigazgatási területként nevezik meg ezt a területet, a Bodrogközi járás ugyanis egyike volt Zemplén megye dézsmakerületeinek, igaz, ezek a járások időről-időre mind területi beosztásukat, mind nevüket illetően változhattak. 1567-ben a királynak fizetendő adó jegyzékében, az ún. portális összeírásban Zuthi István zempléni szolgabíró járását (processus) Bodrogköz (Bodrogkez) néven említik.3 Még a Tisza itteni szakaszának is nevet 2 Nagy Tárkány (Col. XXVI. Sect. 10). Liegt an der Theis, welches ein tiefer und starker Fluss ist meist 50 bis 60 Schritte, hat steile Ufer und gehet keine Fahrt durch selben, diesen Fluss macht starke Strömungen schwelt oft an meist aber im Flerbst bey grossen und anhaltenden Regen auch in Früh Jahr bei Schmelzung des Schnee im Gebürg, dann überschwemet solche die ganze Ebene zwischen ihm und den Bodrog, bleibt sodann in denen niedrigen Gegend das Gewässer sitzen und formiert eine Menge grosse und kleine Sumpfe und Moräste. Die Insel zwischen der Theis, Bodrog und Latorcza wird zu Zeiten ausser ordentlich überschwemet so das die meisten Dörfer ganz im Wasser zu stehen und der ganze Terrain wie ein See an zu sehen kommen... Nur eine Sandhügel worauf das Dorf stehet. I. katonai felmérés DVD-ROM 3 MOL E 159 Zemplén 1567 57
