Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Örsi Julianna: Adatok Nagytárkány társadalomrajzához
Riese Baeska Kaponya Nagytárkány Battyán Karád- kálvin; fa templom- kálvin; kő templom- kálvin; fa templom- kálvin; kőtemplom- kath.; kő templom- kálvin; fa templom Lelesz monostoros rk.; kő templom (Petrik 1958, 23) 2. Az ellentétek megnyilvánulása A 16-17. századi bizonytalan állapotok megzavarták az emberek életét. A felekezeti villongások hittérítésben, templomfoglalásokban nyilvánultak meg. A 17. századi felekezeti villongás emlékét őrzi a kálvinisták által használt megtoldott Miatyánk még hosszabbra nyújtása gúnyból: „Miatyánk ... és szabadíts meg a gonosztúl, mert tied az ország és a hatalom meg a Harthay malom. ” Harthay Gábor módos ember, viceispán volt, aki 1646-ban pestisben halt meg (Petrik 1958, 8). Nagytárkányban is megtörtént a valláscsere. Bély Pál református prédikátor ténykedéséről maradt fenn egy történet, amelyet így örökítettek meg: „Az egész Bodrogköz először a iuteránus vallást vette fel, azt 100 év múlva mind elhagyta és református lett. így 1623-tól Iuteránus Ntárkány is. 1685-ben már N.Tárkány is református, mint ilyenek közé telepedett be 1660 táján Bély Pál tiszteletes úr ref. prédikátor, aki a 12 évig tartó Thököly mozgalmak idején Erdélybe 'száladott' feleségével és 6 gyermekével együtt 1685-ben, mert félt Thököly Iuteránus hadaitól. Armálisát (nemesi levelét) elásta a templomban. De mire visszajött, a patkányok pecséttel együtt megették” (Petrik 1958, 26). A felekezeti ellentéteket fokozta a templomért folytatott harc. Ez évszázadokon át napirenden volt. A szájhagyomány ebből az időből őrzött meg egy reformátusokat bosszantó népi rigmust, amelyet magyarázattal egészítünk ki. „Csonka torony Vakrektor Bádogszemű Kúrátor Taknyos egyházfi- mert sisakját lelökte a szél, és úgy hagyták a reformátusok.- vaksilva jó volt a rektor (tanító) is csak ne kerüljön sokba.- hájog volt a szemén.- református egyházközségi gondnok.- mert a nyomorult fizetésre embert nem kaptak harangozónak. Egyházfi = harangozó. A taknyos szót már tüsszentve kellett mondani (Petrik 1958, 26). „A többféle felekezet állandóan csúfolta egymást, de a verekedésig sohse mentek. A rk vallásé gúnyneve volt a pápista. A reformátusok gúnyneve kálvinista, káinista, kommunista, cuculista. Máséból vagyonosodéi, mindent potyán, javítás nélkül használni s aztán az enyészetnek hagyni” - írja a katolikus krónikás (Petrik 1958, 5). 482
