Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)

Örsi Julianna: Adatok Nagytárkány társadalomrajzához

„A várnak volt pallos-joga. Mondja a szájhagyomány is és az írott történelem is. A szájhagyomány tovább tudósít. Élt Perbenyikben egy garázda, Sáp nevű zsel­lér család, amely munka nélkül, könnyen szeretett élni. Egyik fiú valami gaztett miatt N-Tárkányban hurokra került, és Párkányi István felakasztatta, mint akinek az ügy a bírósága alá tartozott. A bosszúálló testvérek cselhez folyamodtak, hogy a felvonóhídnál őrt álló katona éberségét és jóhiszeműségét kijátsszák. Magukkal vittek összekötözve egy gazembert’ (aki velük egyetértett!) hogy a várúr tegyen vele igazságot. Az őr az indoklást elfogadta, a várúr a köteleket le­oldatta és ekkor késekkel támadtak Tárkányira mind a négyen. A várban még - mert mindez hirtelen és csendben folyt le - még kincsek után is motoztak. A fe­leség a kályhák fűtőfülkéjében remegett, ahová bedugták... stb. Amikor készen lettek, az őr előtt nyugalommal távoztak" (Petrik 1958, 19). Mindez, a krónikás szerint 1647-ben esett meg. Egy másik történet Terebessyhez köti az eseményeket. Erről így ír a nagy­­tárkányi újság 2002-ben: „1675-ben a várkastély - természetesen az ide tarto­zó községek jobbágyaival együtt - Szilágyi István kezén van, kit itt, mert I. Lipót császártól elpártolni nem akart, darabokra vagdaltak. Ugyanakkor a 'lázadók' (Tököly Imre kurucai) a kastélyban báró Sennyei Ferencet (Kállai főkapitányt) és Terebessy Istvánt is megölték. E történethez még a következőket kell fűzni: 1674-től egy Sápos nevű jobbágycsalád lakott Nagytárkány községben. 6 Sápos fiú volt. Az egyik fiú kiment szántani s véletlenül az ekevasat otthon felejtette. Terebessy hirtelen haragjában felakasztatta. A többi 5 Sápos fiú elhatározta, hogy ezért bosszút állnak. így történt aztán az, hogy magukhoz véve Thököly Im­re kurucait (a szabadságharc elindulása idején) a Sápos fiúk bevezették őket a várba s a kurucok mind a 3 embert, mármint Sennyeit, Szilágyit és Terebessyt mulatozás közben összevagdalták. A várba azzal az ürüggyel jutottak be, hogy foglyokat hoztak. A község lakosai és a környék lakói is megnyugvással és rej­tett örömmel vették a rettenetes hírt. Másnap a Terebessy család neme­silevelét a várudvaron elégették. Terebessy volt a Sennyeiek udvarbírája, mely nemrég a gazdatiszt vagy jószágigazgatói állásnak felelt meg. Az iratok szerint Terebessy udvarbíró rettenetes ember volt. Kegyetlenségéről volt híres. A vár­kastélyt majd teljesen kifosztották úgy, hogy még Ungvárról is kellett gyolcs és temetkezési anyagokat kérni Sennyei Ferenc eltemetéséhez, mert a várban semmi nem maradt. "3 A történetek fennmaradását, a szájhagyomány útján terjedését mindenkor segítették a váremlékek, a kripta rejtelmei, amelyek a ma élőket is foglalkoztat­ják. Nagytárkányban Tárkányi Istvánról utca van elnevezve. 3. Beszélő földrajzi nevek A falu lakóinak életében igen fontos szerepe van a Tiszának. „A szabályozás előtti Tisza mentén mindenütt akad elhagyott folyóágy, amit az ottani falu népe 3 Nagytárkányi krónika. Visszhang. Nagytárkány község lapja ill. évf. 2002. 1. sz. 12. 479

Next

/
Thumbnails
Contents