Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Örsi Julianna: Adatok Nagytárkány társadalomrajzához
gármester és munkatársai sokoldalú segítsége különösen előbbre vitte a kutatást. Itt kell megemlítenem az írott sajtó mint forrás jelentőségét. Nagytárkány és a többi bodrogközi falu életének megismeréséhez - a lakosok informálásán túl - nagyban hozzájárul a Visszhang és a Régió című lap.1 Történelmi hagyományok A történeti hagyományok ébrentartásában jelentős szerepe volt a fentiekben megnevezett kiadványoknak, feljegyzéseknek és az ezeket közvetítő papoknak, tanítóknak. Ezen túl a szájhagyomány átörökítő szerepével is számolnunk kell. Maga a falu nevének az eredetmagyarázata is több forrásból táplálkozik, és a név segít a hozzá fűződő magyarázatok, hiedelemanyag megőrzésében. 1. Falunév: Tárkány „Nagy és Kistárkány vidéke és helye a magyar honfoglalás idején őserdőktől, lápoktól, nádasoktól körülvett és egymástól... elszigetelt 2 üres domb volt itt a Tisza mentén. A környéken voltak még dombhátak, miket a katonai térképek ma is megmutatnak. Ilyen volt a vizekből alig kiemelkedő Nagy-puszta is, mely a Nagytárkányi templomtól délre, a mai nagytárkányi temető és a falu középtávolságában a mai Holttiszán túl látszik. Ez a hely tisztás volt. Árpád Tharkans nevű fia ezen a pusztán állott meg hosszabb időre, és innen járt szemle útjára, a vár-építéshez. És megfelelő helyet a nagytárkányi dombhát keleti meredek oldalán talált, ahol a partot érő mocsaras, lápos rész sokkal mélyebb is volt, mint másutt. Állítólag a várat (a mai rk templom dombján) ő maga kezdte építtetni. A két falu tőle kapta a nevét" (Petrik 1958, 15). Más eredetmagyarázatok szerint a tárkányok (vasverők, azaz kovácsok) lakhelye volt a falu. Tény, hogy a 15. századtól birtokosként a Tárkányi család szerepel.2 A település lakói között közismert, hogy a falut a Tárkányi család birtokolta. A további birtoklástörténet végigkövetésétől azonban eltekintünk, mindössze az ott élőket máig foglalkoztató várhoz kötött eseményre térünk ki. 2. A várhoz kapcsolódó hagyományok A tárkányiak három várról tudnak. Az egyik a Remete-dombon volt, a másik a Földvár, amelyet a katonai térképek Mihályháznak jeleznek. A harmadik a nagytárkányi vár, amely helyén a mai római katolikus templom áll. A 40x60 méteres vár egy halmon állott, amelyet árokkal vettek körül. Ennek a várnak az építését Tárkány vezérhez kötik a lakosok, és pusztulását a Rákóczi-szabadságharc utánra teszik. 1 Visszhang. Nagytárkány község lapja. Megjelenik 2000-től; Régió. Bodrogköz és Ung-vidék kulturális és közéleti havilapja. Főszerkesztő: Kopasz Magda. Megjelenik 2003-tól. 2 Nagytárkányi krónika 1. rész. In.: Visszhang II. évf. 5. sz. 17. 2001. december 478
