Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)

Németh Péter: A falu és a nagytárkányi család a középkorban

jával együtt említik, a Szabolcs megyei (Nyír)Gyulaj birtokosaiként Ófehértó szomszédait.12 Míg mások a Kassa melletti rozgonyi csata (1312. június 15.) után futnak be nagy karriert, vagy buknak el aszerint, hogy a király, vagy az Amadé fiák oldalára álltak-e, feltűnő az a hallgatás, ami Dones és bátyja, László körül halálukig kialakult. Igaz, van egy árulkodó momentum: 1323-ban Szabolcs megye hatósága azért folytat vizsgálatot, hogy megállapítsa: vajon kilenc évvel korábban, tehát 1314-ben Komorói Lóránt fia: Tamás a Borsa nembeli Beke mesterrel rátört-e Benedek fia: László Esztrágy (elpusztult település a Tisza jobb partján) birtokára?13 A megye előtt Tamás eskü alatt vallotta, hogy nem volt részese a hatalmaskodásnak, pedig biztosan nem mondott igazat. A rozgonyi csata után a vesztesek oldalára került László és Dones birtokain vettek elégtételt korábban elszenvedett sérelmeikért az ekkor még királypárti Borsák és szervienseik, s kilenc évvel az események után csak a megye színe előtt élhetett panasszal a sértett fél. Ám közben a két testvér megosztotta birtokait, ez azért is fontos számunkra, mert László utódai, az Agárdiak története már túlmutat e könyv célkitűzésein, számunkra az öccse, Dones leszármazottainak, a Nagytárkányiaknak a jövője az érdekes.

A Nagytárkányiak és Agárdiak birtokai

Nincs olyan forrásunk, amely az osztozás előtti vagy közvetlen utáni birtokfelsorolást tartalmazná, ezért különböző korú és minőségű adatokból kell az egységes birtoktestet, majd az 1323 után történt megosztás eredményét bemutatni. A család két törzsbirtoka a nevet adó (Zemplén)Agárd és Nagytárkány volt, az előbbit László, az utóbbit Dones kapta. A (Király)Helmec 1323-as határjárásában szereplő Dobra birtokot (Kisdobra), Kisfalut (elpusztult falu Cséke határában) és Perbenyik falukat Benedek fiainak birtokaként említik, ezekből a két utóbbi jutott a Nagytárkányiaknak, míg Kisdobra s a mellette fekvő Bély az Agárdiaké lett. A tőlük délre fekvő Dámóc az utóbbiaké, Láca az előbbieké. Hasonlóképp az Agárd és Dámóc közötti Sárkány (elpusztult falu Dámóc határában) a Dones leszármazottaké, míg Esztrágy a László fiáké lett. Ezenfelül a két család közösen törekedett egy új tiszai átkelő, a leányvári révhely kialakítására. Ám a legnagyobb homály a család Szabolcs megyei birtoklásához fűződik. Itt - mint már olvashattuk - (Nyír)Gyulaj, továbbá az elpusztult, Gyulaj határába olvadt Ábrány és a hozzájuk tartozó Gyulavölgye, Nádastelek, Tiborcuta és Pazarnyír

12 DF 243724, F. VIII/5, 156-164; AOkl. X, 194. a másolatok felsorolásával.

13 DL 76320, Zichy I, 237-8; AOkl. VII, 414-5; Piti Ferenc: Szabolcs megye hatóságának oklevelei I. (1284-1386). Szeged-Nyíregyháza, 2004. 84. (hibás névvel)

39