Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)

Viga Gyula - Viszóczky Ilona: A hagyományos gazdálkodás jellemzői és változásai

Gyöngytyúk csak néhány darab volt a faluban az elmúlt fél évszázad alatt: néhány család tartotta, inkább csak a baromfiudvar díszeként. Nem vágták le őket. Itt is ismert az a vélekedés, hogy a gyöngytyúk jellegzetes hangja távol tartja a patkányokat a háztól.

Mivel a háziszárnyasok hfvogatására használt tájszavak elterjedésének rendszere további vizsgálatokat igényel (Paládi-Kovács 2001, 773), érdemes itt rögzíteni a nagytárkányi adatokat. Csirke: cib-cib-cib (cip-cip-cip), kiskacsa: táj-tájtáj, kisliba: buzsu-buzsu, pulyka: pi-pi-pi.39

Az emlékezet szerint az 1940-es évektől jelentős volt a faluban a galambászat is. A tenyésztés alapját a templompadon felszaporodott állomány képezte. A szürke postagalambokat majd a strasszereket jobbára a házak padlásán tartották, de sokfelé volt galambdúc is. A galambfióka gyenge húsából levest főztek. Az 1960-as évektől a galambtartással felhagytak, aminek okát a helybeliek abban látják, hogy a galambok ürüléke néhány év alatt tönkretette a házak csatornáját. Bizonyára fontosabb lehetett azonban ennél, hogy a közös gazdálkodás kialakulása után megnőtt a belhelyeken levő kertek veteményezésének jelentősége, aminek nem kedvezett a galambtartás.

Hasonlóan a Bodrogköz többi településéhez, Nagytárkányban is koronként változó volt a méhészet gazdasági jelentősége. A méhtartás archaikus formáiról helybeli források nem állnak rendelkezésünkre, de szórványos adatok azt sejtetik, hogy azok elemei itt is megérték a 20. századot. A második világháborúig többen méhészkedtek, de ma is sok portán van méhes a kert végében (Balassa M. I. 1971, 83-104; Balassa M. I. 1973, 113-150).

V. Az újabb gazdasági célok és az üzemszervezet néhány jellemzője a második világháború után

Az 1938-ban kezdődött rövid impériumváltás,40 vele a háborús évek, majd a korábbi csehszlovák hatalom visszatérése éppen úgy nem enyhítette Nagytárkány társadalmának és gazdaságának ellentmondásait, mint a háborút követő évek. A korábban is meglevő feszültségek ugyan - a korszak politikai rendjében - új formában jelentek meg, de szegénység volt, s a föld nem tudta megtartani a népesség egy részét. Nagytárkány és a környező falvak bizonyára lényegesen na39 Adataink - a gyűjtések helyszíne miatt - nem alkalmasak a Magyar Néprajzi Atlasz vonatkozó térképlapjaival való összevetésre (Barabás szerk. 1987. II. 145-151. térképlap)

40 További kutatást igényelne, de az eddigi adataink azt jelzik, hogy a bécsi döntés (1938) után több olyan változás - elsősorban fajtaváltás - figyelhető meg Nagytárkány mezőgazdálkodásában, amely esetleg a magyar állam tudatos gazdasági törekvéseivel, talán bizonyos mintagazdaságok, telepek hatásával magyarázható. Olyan egybeesésekről van szó, amelyek kizárják, hogy csak a parasztgazdák tájékozódása, kapcsolatai révén valósultak volna meg. A növénytermesztésben a bánkúti búza, a gülbaba és rózsa krumpli, a jonatán alma újabb fajtái, az állattenyésztésben a mangalica egyeduralma megszűnik, bekerül a parasztüzemekbe a szimentáli marha, valamint megkezdődik az angol telivér és a lipicai lovak tartása.

327