Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Bogoly János: Nagytárkány természetrajza
Bogoly János Nagytárkány természetrajza Földrajzi helyzet - felszínrajz Nagytárkány község a Szlovák Köztársaságban, a Felső-Bodrogköz kistérség délkeleti csücskében fekszik, közvetlenül a szlovák-magyar államhatárnál, a Holt- Tisza partján. Közigazgatásilag a Tőketerebesi járás és a Kassai kerület része. Határa elnyúltan terül el: nyugati kétharmada (Nagy Örvényszög) az egykori Tisza folyó jobb partján, a többi része a bal parton terül el. Felszíne eléggé egyhangú: a tengerszint fölötti magasságok 95,4-106,6 méter között ingadoznak. Az alsó érték a Tisza hullámterében van, a felső a folyóágy peremén. Az elmondottakból kitűnik, hogy a felszínt a Tisza sok ezer éves üledéklerakó tevékenysége alakította ki. Csekély változatosságot eredményeznek a lepusztult homokbuckák, viszont markánsabb a természetes folyóágy és a többi síksági rész közti különbség. Legmarkánsabb alakulat a Tisza egykori medre (Holt-Tisza, Ócska-Tisza), amely a 19. század végén történt folyószabályozási munkálatok során alakult mestersége holtággá, mivel egy átvágással megrövidítették természetes kanyarulatát. Geológia Földtani szempontból a község határát egyértelműen a lepusztult egykori és jelenlegi folyóhátak alkotják, tehát a legfiatalabb negyedkori üledékek. A würm-korabeli homokbuckasorok csak csekély maradványban találhatók. Talajviszonyok Határának zömét a magasabb fekvésű réti talajok, a mélyebb glejes réti talajok és a régebbi eredetű üledékes, magas glejtartalmú talajok alkotják. Laza homoktalajok csak a község határának északnyugati részén és magában a községben találhatók - kisebb foltokban, a folyó által lepusztítva. Éghajlat Nagytárkány éghajlata lényegében nem tér el a Bodrogköz klímaviszonyaitól. A 150 éves átlaghőmérséklet 9,1-9,3 °C, az évi csapadékátlag 550 mm, a napfénytartam kb. 1.900 óra. 31
