Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Fehér József: A művelődés évszázadai
pedagógust találni, aki az élet minden terén igazán megállná a helyét. Nehéz huzamosan, hosszú évtizedeken át tanítani, nevelni és irányítani a fiatal emberkéket és emellett saját, nem kis létszámú családjáról is gondoskodni az embernek. Még nehezebb akkor, ha a feladatokon kívül a különféle társadalmi szervezetek is elvárják az embertől a tevékeny munkát. Vannak azonban olyan emberek, nevelők, akik az éK összes rájuk rótt feladatát példásan, szerényen és kitartó buzgalommal teljesítik. A .lyen nagy teherbírású és fáradhatatlanul lelkes emberek közé tartozik a Veľké Trakar (nagytárkányi) általános iskola igazgatója, Kis- és Nagytárkány szeretett Pista bácsija ' . Engedjék meg, kedves olvasók, hogy bemutassam kedves igazgató bácsinkat, akinek .rcáról igazán ritkán tűnik el a mosoly. Nem arról van szó, hogy nem lehetne oka a ha’ ^ra vagy a mogorvaságra, hiszen sok bajjal, nehézséggel találja magát szemben a ne iskola vezetésénél. Arcán a mosoly a belső megnyugvást tükrözi, valamint erős és I ^yőzhetetlen hitét fáradozásai sikerében. A mokány, göndör, dús, fekete hajú é' jajszú Fazekas István arcáról ritkán tűnik el a mosoly, teste munkától edzett, csupa e és akarat ez az ember. Kistárkányban, itt, a Tisza partján született, negyvenöt évve azelőtt, népes földművescsalád fiaként. Már kora gyermekkora óta érdeklődött a tudó ányok, főképpen a természettudományok iránt. Középiskolai tanulmányait a háború' evekben végezte el Sárospatakon és tudását a háború végeztével azonnal käme“’ .atta, mivel már 1945-től elkezdte tanítói működését a nagytárkányi elemi isko1'' „n. Nagy szeretettel és energiával látott a kis nebulók oktatásához, s elnyerte " ' oinyek bizalmát és szerető megbecsülését. Tanftó kollégái között is közkedvelt ■ . jo humora és segítőkészsége miatt. A háború utáni első évektől kezdve bekar>' .odott a falu kulturális életébe és a proletár internacionalizmus szellemében sok' „uott a két Tárkány népének. 1949-től tagja a Csemadok-nak, 1956-tól egészen ' o7-ig a Csemadok helyi szervezetének kultúrfelelőse; e poszton is jól megállta helyét. Az ő vezetése alatt lendült fel Tárkányban a kulturális élet és e téren sokat adott az iskolának is. A nagytárkányi magyar oktatásnyelvű általános iskola igazgatójának 1965- ben nevezték ki, és bátran mondhatjuk, hogy méltó e megtisztelő beosztásra. Az iskolának saját zenekara van s az utóbbi években szép eredményeket értek el a járási »Ki mit tud« vetélkedőn. Fazekas Aranka tanítónő, az igazgató leánya, a legutolsó Jókai-napokon a felnőtt versmondók kategóriájában díszoklevelet kapott. Fazekas István igazgató 1960-tól párttag. Egész életével, munkásságával azt bizonyítja, hogy igazán hű fia szocialista hazájának, dolgozó népének és méltó arra, hogy vezető pedagógusként fejtse ki áldásos tevékenységét. Az igazgató »bácsi« nem pihen akkor sem, amikor hazajön, mivel sokat kell segítenie gyengélkedő feleségének a régi kistárkányi ház körül, ha nem akarja, hogy udvara és kertje gazzal nőjön be. Dehogy is akarná ezt, hiszen szereti a szép virágokat, gyümölcsfákat és örül a lába körül csipegő aprójószágnak. Ezért hazatérve felébred benne földművelő őseinek vére, és verejtékes munkával, erős kezével igazi kis földi paradicsomot varázsol maga köré. Igaz, ebben segít Aranka lánya, Géza és Öcsi fia, akik még otthon vannak, vagy a néhanapján hazatérő nős Pisti fiú is, de a munka zömét mégiscsak a családfő Fazekas István végzi. Már lassan két évtizede ismerem őt és mindig ilyennek láttam. Munkaszeretőnek, és munkabírónak, optimistának és optimizmust keltőnek, az élet minden terén példamutatónak, akit érdemes megismerni olvasóinknak is. Dr. Juhász István’’ (Hét 1973/15, 24) 264
