Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Fehér József: A művelődés évszázadai
erős hűségében. Egyperces néma felállással emlékeztünk azokra is, akik már nem érhették meg ezt a napot, hogy velünk ünnepeljenek.” Az 1970-es évek közepétől enyhén, az 1990-es évektől meredekebben csökken a gyermeklétszám mind az óvodában, mind az alapiskolában. 1975-ben 317 tanulója és 23 pedagógusa van, 2000-ben összesen 240 gyermek jár Kistárkányból, Nagytárkányból és Tiszacsernyőből az iskolába. 2001 szeptemberétől az 1. évfolyamba mindössze 13 gyermek iratkozik be; a demográfiai hullám a mélyponton van. A 2002/2003-as tanévben az első osztályosok létszáma 23, a tanévzárón 204 tanuló vehette kézbe a bizonyítványt. A magyar nyelv megtartása és ápolása mellett fő törekvése volt mindig is a nagytárkányi iskolának a tehetséggondozás. Gyerekek tucatjait juttatta el a bázisiskolának számftó kassai Magyar Tannyelvű Középfokú Ipari Iskolába és a királyhelmeci magyar gimnáziumba, akik közül sokan lettek orvosok, mérnökök, tanárok jeles közéleti személyiségek. A jó színvonalú oktatás mellé erkölcsi-érzelmi nevelés társult, mellyel a szülőföldhöz kötődést máig megtartották. Az iskolának egy volt tanulója, Százvai István így vall erről: „Számomra az iskola, ahová szüleim 1955-ben beírattak, a tudás bölcsője volt. Ezért hálával és tisztelettel gondolok szüléimre, akik magyar iskolába írattak. Tanítóimra, akik megtanítottak gondolkodni. Magyarul gondolkodni, álmodni. Mély nyomot hagyott bennem az emberi közelség és magyarságtudat, amit az én tanítóimtól kaptam... Mindig nagy szeretettel gondolok nagytárkányi iskolámra, melyben kiemelkedő erkölcsi és szellemi tőkével láttak el. Kaptunk szeretetet, alázatosságot, biztonságot, örömöt, széleskörű tárgyi tudást. Tanítóim bölcsen adagolt szigora és jósága mind-mind meghatározták jellememet... Amikor a pedagógusi pályát választottam, tanítóim példaképei lebegtek szemem előtt. A felnövekvő ifjúságnak tudatosítania kell: ha önmagunkat és másokat becsülve akarunk élni, ragaszkodnunk kell a gyökereinkhez, múltunkhoz, nagyjainkhoz. Ragaszkodni kell a nagy kincshez: az anyanyelvűnkhöz. Mert csak az anyanyelv teszi az embert emberré. Szükségünk van egészséges nemzettudatra, önbecsülésre, hisz a múltunk ismerete nélkül nincs jelen, de jövő sem.” Az iskola mai tanulói rendszeresen részt vesznek tanulmányi versenyeken, s azokon mindig szép eredményekkel szerepelnek. Kapcsolataik felerősödtek - különösen az utóbbi másfél évtizedben - a magyarországi oktatási-közművelődési intézményekkel. Rendszeres résztvevői a királyhelmeci Mécs László-szavalóversenynek, a II. Rákóczi Ferencről és Kossuth Lajosról, valamint Zemplén történelméről szóló vetélkedőknek Sátoraljaújhelyen, a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versenynek, a Szép Magyar Beszéd versenyeknek, matematikai olimpiáknak, angol és szlovák nyelvű versenyeknek stb. Az iskolában gyakran rendeznek író-olvasó találkozókat elsősorban felvidéki írókkal, költőkkel, valamint képzőművészeti kiállításokat mutattak be. Színjátszó-, népitánc- és moderntánccsoportot működtetnek. 2004-ben az iskola Ispiláng Színjátszó Csoportja a Ludas Matyi című mesefeldolgozással, Bajzák Katalin rendezésében eljutott az országos színjátszófesztiválra. Az első osztályosok a betűvetést, az olvasás technikáját a magyarországi Apáczai Tankönyvkiadó könyveiből sajátítják el. 255
