Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Fehér József: A művelődés évszázadai
1661. Rector Stephanus Szerdahelyi. Schola mesterekről is jól emlékeztének, csakhogy scholában járó egy gyermek sincsen, kit tanítana, mivel maga sem arra való, hogy tanítani tudná. Rector scholae keservesen panaszolkodik: A schola mesternek nagy sokan fizetését meg nem fizetik. A schola körül csak egy karó farkát is nem építenek. 1670. január 20. Rector Johannes Örösi. 1671. január 24. Rector Johannes Örösi. A schola mester igen negligens tisztiben, a minister híre nélkül széjjeljár harmad-, negyed napig s egy hétig is. Melyről illendő animadversiója lőtt. Proventusát elvesztegeti. Erről is mandátuma vagyon, hogy ez jövő Palmarumig hosszú mentét szerezzen magának, alioquin nem patiálják. Az eklézsiák is admoneáltatnak, hogy a zsinatig a mestert egészen contentálják, hogy köntöskét szerezhessen magának. negligens: hanyag, gondatlan minister (Verbi Divini Minister): lelkész (Isten igéjének szolgája) animmadversiója: büntetése proventus: jövedelem palmarumig: virágvasárnapig (Húsvét előtti vasárnapig) alioquin...: egyébként nem szenvedik el admoneál: megint, figyelmeztet contentál: megelégit Mai nyelvre fordítva: A tanító munkájában igen hanyag, gondatlan, a lelkész tudta és engedélye nélkül három-négy napig vagy akár egy hétig is elcsavarog (eltűnik). Ezért megérdemelt büntetésben részesült. Jövedelmét elszórja. Kötelezve van (Megparancsolták neki), hogy virágvasárnapig hosszú mentét szerezzen magának, különben elbocsátják. Az egyházközségeket is figyelmeztették, hogy az egyházgyűlésig a tanítóknak minden jövedelmét adják meg, hogy köntöst vehessen magának. mente: prémes, bélelt, zsinóros, régi magyaros rövid felsőkabát köntös: (felsójruha, különböző hosszúságú bő kabát Az ellenreformáció után, a Ratio Educationis korában újra teret nyernek a római katolikus iskolák, amelyekben a vallásoktatáson kívül az írott és nyomtatott betűk írását és olvasását, a számolás elemeit, természettani ismereteket, mérést, rajzolást, éneket, naptárismeretet, a levélírás alapelemeit tanítják. Nagytárkányban 1771-ben létesült ez az iskolatípus. Az iskolalátogatás ugyan nem volt kötelező, de falunkban is megvolt az esély az alapműveltség elsajátítására, az írni-olvasni tudás megszerzésére. 1771-től folyamatosan működött mint egy tantermes és egy tanerős iskola. 1907-ig ide jártak a kistárkányi római és görög katolikus tanulók is. 249
