Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)

Fehér József: A művelődés évszázadai

és testvére, gróf Mailáth József (1796-1875). Gróf Mailáth Antal igen szépreményű, nagy tehetségű embere volt a magyar reformkornak, így már 29 éves korában Zemplén vármegye főispánjává nevezték ki. A magyar nyelvújítás vezéralakja, Kazinczy Ferenc (1759-1831) is nagyra becsülte, üdvözlő verset is írt hozzá 1830. augusztus 5-én:

Gróf Mailáth Antalnak. Hl. főispáni beiktatására, 1830.

1.

Tekintsetek alá magas egetekből,

Ti a Majláth háznak elhunyt csillagai,

S lássátok, mint kelnek régi nemetekből Házatoknak ismét új ragyogványai.

GYÖRGY, a Honnak s Honthnak tündöklő nagy fénye ANTAL, te Zemplénynek öröme s reménye.

2.

(Zemplény szól.)

Én szültem őket, én neveltem:

Kevélyen láttam nagy fejlését,

Isten tévé első lépését,

De ah, a nem-hív elhagyott!

Most jő s enyém! s enyém s örökre!

Erőben ül fel kormányomra.

Szent ég, tartsd meg boldogságomra A jót, a hívet, a nagyot.

A környék népe emberként is nagyon tisztelte. Perbenyiki birtokán orvoslással foglalkozott, korabeli feljegyzések szerint kórházat alapított, gyógyította a vidék népét, szegényt és gazdagot, ha kellett étellel, itallal is ellátta őket, és „ezen viselkedésével megnyerte a nép nagy tiszteletét és háláját” (Cap 2002). Kazinczy Ferenc a Mailáthok közül gróf Mailáth János (1786-1855) íróval állt a legszorosabb kapcsolatban. Rendszeres levelezésben álltak 1816-tól, levelezésük Kazinczy haláláig tartott, 99 levél ismeretes az 1816 és 1830 közötti évekből, ebből 46 Kazinczytól, 53 Mailáthtól való. Különleges érdemének tartotta Kazinczy, hogy Mailáth gróf a magyar költőkből antológiát állított össze, azt kitűnő németséggel lefordította („szép az, hogy egy magyar író oly jó németül, hogy az ausztriai németek közül kevés” - írja Kazinczy), s ezzel a tettével népszerűsítette, ismertette a magyar irodalmat a külföld előtt. Később, bajorországi tartózkodása idején, 1853 őszétől 1854 tavaszáig a későbbi Erzsébet királynénak, akkor még Ferenc József császár jegyesének előadásokat tartott a magyar történelemből. Gyanítható, hogy Erzsébet rokonszenve a magyarokhoz részben Mailáth Jánosnak is köszönhető.

245