Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Fehér József: A művelődés évszázadai
A nagytárkányi családi sírboltban nyugvó Mailáth Józsefnek is vannak érdemei a művelődés terén. Jeles botanikus és a hazai és külföldi szárnyasok gyűjtője volt perbenyiki birtokán. 1873-ban a sátoraljaújhelyi piarista gimnáziumnak száz kötetnyi könyvgyűjteményt adományozott (Cap 2004). Kazinczy Ferenc az 1831. évi nagy kolerajárványnak esett áldozatául augusztus 23-án. A kolera terjedésének idején említi Tárkányt is: „De az örömökben gazdag út szinte már Miskolcon borulni kezde, Szerencsen pedig már világosabban érténk, hogy Szemere Péter főszolgabíró Tokajt be akarja záratni, mert a Máramarosból sót szálakon hordó oroszok az indiai epemirigyet (Cholera morbus) oda is elhozák, s két ember közűlök és egy harmadik, kivel dolguk volt, egyszerre összerogyott, s meghaltak; hogy a nyavalya Tisza-Újlakon, Ugocsában s Zemplényben Tárkány, Agárd, és Czigánd helységekben kiütött; s ezek zárva vannak. Nem merénk hinni a szót s Patakig hajtatánk. Ott bővebben s bizonyosabban haliánk a hírt, s képzelvén, mi fogna történni, ha Szemere bemenne ugyan Ungvár vármegyébe, de oda záratnék; mind én mind profeszor Somosi s Kézy és Nyiry urak kérénk ötét, hogy fordulna meg mindjárt Patakról, s magát a veszélynek, legalább a bajnak ki ne tegye. Engede tanácsunknak s június 30-án egymástól elválánk. Már másnap Újhely is elzáratott és ha huszonnégy órával később jövék, el voltam volna rekesztve házam népétől. A pataki professzorok, képzelvén, mely elakadásba jutna az ifjúság, ha a július 10-dikére rendelt examenek napjáig fenntartatnék, július elsőjén szét ereszték azt, és hogy a tett bölcs tett volt, mutatta a következés.” (OSZK. Quart. Hung. 1237) Az iskoláztatás múltjából A kereszténység felvétele után, az Árpád-korban sorra létesültek iskolák Magyarországon. Nagytárkány közelében a legjelentősebb, tanítással is foglalkozó egyházi hatóság a leleszi prépostság volt a premontreiek vezetésével. A prépostságon - később hiteles hely - kívül a helyi plébániák is működtettek iskolákat. A pápai jegyzékek szerint a tőketerebesi régióban a legkorábban működő iskolák a következő községekben voltak: Bacska, Barancs, Battyán, Bély, Boly, Céke, Gálszécs (1337), Királyhelmec, Lasztóc, Nagytárkány, Nagykövesd, Perbenyik, Ruszka, Tőketerebes (1330), Véke, Zemplén. Ezek a római katolikus egyház fennhatósága alá tartozó iskolák általában a mohácsi vészig, a reformáció térhódításáig állottak fenn, helyükön a protestánsok létesítettek iskolákat a 16. század második felétől (Sápos 2003). A nagytárkányi református iskoláról az első adatok a 17. századból valók.3 Felső-Magyarországon, így a Bodrogközben is a legkorábbi időben elterjedt a reformáció, a vidék népe Luther, majd Kálvin hitére tért át. A református egyház a 16. század végére, a 17. század elejére kiépítette iskolahálózatát, megszervezte a 6-12 éves gyerekek elemi ismeretekre való oktatását. A lelkészeket és 3 Dienes 2000. Az egyház- és iskolalátogatások jegyzőkönyveinek feljegyzéseit innen vettem át. 246
