Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)

Mizser Lajos: A község nyelvi jellemzői

Kálmán Béla

1971 Nyelvjárásaink. Budapest

Kiss Lajos

1988 Földrajzi nevek etimológiai szótára /-//. Budapest A magyar nyelvjárások atlasza l-VI. Budapest 1970-1974 Magyarország helységnévtára 1944. Budapest Mizser Lajos

é.n. Zemplén megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában. Kézirat

Nagy Géza

1994 A magyarországi Bodrogköz földrajzi nevei. Pácin Szatmáry József

1987 Királyhelmec (Kráľovský Chlmec) és környéke helynevei. Budapest

Szinnyei József

1893-1901 Magyar tájszótár /-//. Budapest Szirmay de Szirma, Antonius

1803 Notitia topographica, politica inclyti Comitatvs Zempleniensis. Budáé

Viga Gyula (szerk.)

2000 Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában. Dunaszerdahely /Lokális és regionális monográfiák 1./

Jazyková charakteristika obce

(Zhrnutie)

Obec Veľké Trakany patri' k severovýchodnej nárečovej oblasti, v rámci nej k medzibodrožskej. Jej charakteristické znaky sú: hlásky a aj á sú vždy labiálne, uzavreté éje veľmi zriedkavé. Je veľmi blízke maďarskému hovorovému jazyku, ale zato je v ňom aj mnoho odlišností. Diftonusy sa uzatvárajú: ao, ou > ő, öü, eü > ô, resp. otvárajú: ie, ié > é. Sú v rozpade. Na uzatvárajúce sa samohlásky je mnoho príkladov: kökíny 'kökény', mľreg 'méreg', lú 'ló', csű'cső'. Ilabializácia je dost zriedkavá: kilsó" külső', fii 'fül'. Skracovanie je naopak v súlade s nárečím časté: púp 'púp', vasút 'vasút', nehez 'nehéz', gyűrű 'gyűrű'. Predlžovanie sa vyskytuje takmer neočakávane: cúkor, piros, síma. Tzv. náhradné predĺženie vzniká vypustením hlásky -/- : őtözik 'öltözik', erkőcs 'erkölcs', kódus 'koldus'. Niektoré samohlásky v istej fonetickej situácii môžu aj vypadnúť: diszitni 'díszíteni', karcsi 'karcsaľ. V zvukových zákonitostiach spoluhlások sa obvykle

240