Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Fogas Tóth Balázs: A kivándorlás és hatása
A bevándoroltak zömének úti célja Amerikában a négy keleti ipari állam volt: Pennsylvania, New York, Ohio és New Jersey (Puskás 1982, 187). A szlovákokkal együtt érkező magyarok első csoportjai a Pittsburgh környéki bányatelepekhez áramlottak az 1880-as években. A bányavállalatok és acélgyárak ekkor szállíttatták, főleg a Missler német hajóügynök-céggel, a kivándorlókat Magyarországról (Puskás 1982, 188). Pennsylvaniában ekkor számos kisebb bányatelep létezett, az ún. place plészek". A pennsylvaniai bányaplészeken való pénzkeresés a kivándorlás korai szakaszára volt jellemző. Talán ezért van az, hogy kevés olyan emberre emlékeznek Nagytárkányban, aki bányában dolgozott. A nehéz és veszélyes munka ugyan jobban jövedelmezett, mint a gyári, azonban a gyakori bányabalesetek sokakat visszatartottak a föld alatti munkától. Pennsylvaniában a legtöbb magyar nyelvű lakost Philadelphiában találták 1920-ban: 8060 személyt. Ebben az államban McKeesport volt még ismertebb magyar település (Puskás 1982, 188). 1900 és 1910 között a magyarok fő kivándorlási útvonala az Ohio állambeli Lorain mellett Cleveland volt, melyet „amerikai Kecskemétnek”, „amerikai Debrecennek” sőt „Kis-Magyarországnak” is neveztek. Itt két vasgyárban találtak leginkább munkát az emberek (Puskás 1982, 190). Perth Amboy New Jersey állam egyik legnépesebb települése volt, ahol munkaalkalmat a vas-, drót-, és rézgyárak, valamint a szivargyár és vegyészeti gyár kínáltak. New Jerseyben ezen kívül Trentonban a Roebling-féle drótgyárakban dolgoztak magyarok, továbbá Passaic vett fel sok női munkaerőt, gumi-, gyapjú, szövő-, selyem- és viaszosvászongyáraiba. New Brunswickben leginkább a bőrés szivargyár, a pléh- gumi-, gomb- és papírgyár, majd a Johnson&Johnson vegyészeti gyár dolgozói voltak magyarok. Woodbridge-ben az agyagbányákban, míg Carteretben az acél-, műtrágya-, rézgyárakban és széndokkokon találtak sokan munkát (Puskás 1982, 194). Connecticut államban a legnépesebb magyarok által lakott település Bridgeport volt, ahol vas-, autó-, és gépgyárakban dolgoztak (Puskás 1982, 194). A nagytárkányiak leginkább New Jersey államban kerestek munkát. Perth Amboy, Trenton, Carteret, Newark, New Brunswick, Cromen, Darion, Keasbey voltak azok a városok, amelyekről tudjuk, hogy ott éltek és dolgoztak. Connecticut államban Bridgeportban, Pennsylvaniában pedig McKeesport városában jártak. Perth Amboy volt talán az a város, ahol a legtöbb nagytárkányival találkozhatunk. A két részből álló város perthi részét magyarosítva Pestnek nevezték. „Hol voltál? Voltam Pesten. Hova mégy? Megyek Amboyba.” - kérdezték egymástól. A városban a magyar negyed a „pesti” oldalon volt, a római katolikus templom körül. A nagytárkányi férfiak is veszélyes gyárakban dolgoztak leginkább, például azbeszt- vagy ólomgyárban, ahol a legtöbb munkás egészségét megtámadta, kikezdte az anyag, amellyel dolgoztak. „Soknak megtámadta a gyomrát, apámnak a fülére gyött - mindig úgy hámlott a füle. Mindig azt mondta, úgy hámlik a fülem, mint a kígyó.” (Adatközlő 6.) Tárd Imre téglagyárban dolgozott Perth Amboyban a húszas években. Mások vasgyárban, vasöntödében, lemezgyárban, 212
