Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)

Fogas Tóth Balázs: A kivándorlás és hatása

ni nem lehet, mivel most nem akarom előadni, hogy miért, csak annyit mondok, hogy az ügynökök velük többnyire marhaszállító kocsiban mennek Bécsig. Szí­veskedjék csak a tekintetes alispán úr felkérni ő nagyméltóságát a belügymi­niszter urat, utaztasson Mezőlaborctól egyelőre csak Mihályiig és Kassáig titkos rendőröket minden vonaton és meglátja, hogy mi történik a vasúton. Éppen ma hallottam, hogy a kalauzok még le is ólmozzák azon kocsikat, hol elhelyeztetnek a kivándorlók. Különben ha Legenye-Mihályiban a csendőrség az állomásfőnök­kel és Saújhelyben az ottani rendőrség minden innen érkező vonatot átkutatná, még a teherkocsikat is, bizonyára elfogná az ügynököket, s a kivándorlókat. Most csak azok tartóztatnak fel, kiket nem kísérnek ügynökök, s így másoknak nincs abból hasznuk. Itt ha egyes tudva levő ily ügynökök ellen eljárás tétetik fo­lyamatba, nem lehet ellenük bizonyítani, mivel a nép hálás irántuk és javukra vall, el nem árulja őket” (Zempléni Levéltár Kivándorlási Iratok IV. B 1406). Majd másutt így ír: „az Americába vándorlás ismét élénkebben foly ösme­­retlen ügynökök közvetítésével, akik a kivándorlókat többnyire Gácsországon át szállítják, s így az ügynököket mint a kivándorlókat a vasúton elfogni alig lehet, mert az ügynökök szoros összeköttetésben állnak az egész vonalon a Porosz határszélig a vasúti kalauzokkal.” Ha elfogták az illegális kivándorlókat, rendszerint a pénzük elvételével bün­tették őket a hatóságok. Egy brémai német utazási cég ezzel kapcsolatban több­nyelvű röpiratban figyelmeztette és látta el jó tanácsokkal a kivándorlókat. A hi­bás magyarsággal írott dokumentumot eredeti írásmódja szerint közlöm: Hirdetés! Magyarnak vagy Tótnak ami kivándorolni kedve van, már atúl halottak hogy a Hatarón revidálnak, és a Pénst a néptül elviznek, és akór úgy háza Küldeneg. Eztet elkerülni a Hatarón akor csak 15 fort kel maganai hadni, hogy lehet vasúti karija Oderbergtül Brémáik vagy Oswincsintül Brémáik kiváltani, és a másig Pénst kerülbelül 70 fort, előre hazatúl Postaval Brembe a F. Missler, úr­hoz küldeni, mert neki van a Felsöges engendmény hajóiroda Wasúti útza 13 és 14 Bahnhofstrasse 13 és 14, Bremen. A Póstara kapja Rezepist, és erre kapja F. Missler úrnal Brembe a penst visa ha rezepist megmutatja de 70 forint kel Brembe küldeni mert ha amerikaba gyö­­nek akor kel valami Penst mutatni, mert lehet hogy ónét viza is küldenek. A F. Missler úr van engedmén a Váróstúl a nép Amerikaba küldeni, és van neki a Varosnál egy kezesség 15,000 Markot hadva, akor nem kel félni hogy a Pénst nem bistos vagy hogy nem kapja viza. (Zempléni Levéltár Kivándorlási Iratok IV.B. 1406) A nagytárkányi kivándorlókat szekérrel vitték ki a bélyi vasútállomásra, ahonnan vonattal utaztak tovább. Mikor elindultak a faluból, szokás volt a búcsúnótát el­énekelni. „Hollik János már másodszor is ment, de a felesége nem akarta en­gedni. Elment érte a kocsi, hát felhajtott az udvaron. No azt mondja az ember 209

Next

/
Thumbnails
Contents