Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Tamás Edit: Nagytárkány népessége a 18 - 20. században
nagy arányban voltak kinn, hogy az ismerkedés, a házasságkötés is kinn történt a magyar templomban. A kinn született gyerekek szüleikhez hasonlóan megtanultak angolul is a magyar mellett, angol iskolába jártak, de magyar papnál elsőáldozók. A magyarság amerikai berendezkedését jelzi, hogy még magyar filmeket is vetítettek az általuk lakott városrészekben. Sokat emlegetik New Jerseyt, Perth Amboyt (egyik felét Pestnek nevezték), Connecticutot, Bridgeportot. A kinn született gyerekek amerikai állampolgárok lettek. A felnőttek is sok esetben megszerezték az állampolgárságot, mégis hazajöttek Nagytárkányba, ezt a falut tekintették otthonuknak. Hazatérvén a kinn szerzett jövedelemből házat építettek („vinklis házak”), földet vettek. Előfordult arra is példa, hogy itthon családon belül angolul beszéltek. A népesség mozgása az Egyesült Államok és Magyarország hadba lépését követően korlátozódott. Az Amerikában tartózkodók ott ragadtak, a Tárkányban levők nem utazhattak. Kivéve azokat, akik amerikai állampolgárként éltek Tárkányban, őket felszólította az Egyesült Államok, hogy térjenek haza (mármint Amerikába). Sok család szakadt szét ekkor amerikai és itthoni ágra. Testvérek, unokák maradtak az újvilágban. A római katolikus és a görög katolikus lakosság arányában nem következett be számottevő változás a két világháború között. A római katolikusok egy átmeneti csökkenést követve tartósan növekvő, a települést egyre inkább meghatározó közösséggé váltak. A görög katolikusok előbb növelték arányukat, majd 1941-re csökkenő tendencia érzékelhető, de még mindig őrizték a lakosság több mint ötödét összefogó közösségüket. A reformátusok közössége csökkenő arányszámú, de stabilan 200-250 fős. 1930-ban (34 fő - 2,4%) jelentek meg - a szlovákok beköltözésével - az evangélikusok a településen. A terület Magyarországhoz csatolása után is megmaradt 80-90 fős csoportjuk, a lakosság 5-6%-át alkotva. A zsidó lakosság száma 1900 után folyamatosan csökkenő. Az 1880-tól egyre nagyobb méreteket öltő kivándorlás az egész zempléni területen érintette a zsidó népességet is. Ez is befolyásolta csökkenő számukat, miként az országon belüli elvándorlás. A háború kezdetére - 60 év alatt csaknem megfeleződött - 100 főre zsugorodott közösségük. Ortodox és a status quo ante alapon álló hitközséghez tartozók is laktak a településen. A visszaemlékezések szerint a szegényebb sorsú zsidók voltak ortodoxok. A legtehetősebb a Fuchs család volt, hatalmas majorságot működtettek. Feldman Sámuel, a Janovits család, Koronfeld Piroska, a Herman család, a Rosenbaum család, a Krausz család, a Schwarc család, a Fuchs család, a Stern család, a Taub család, a Jankele család, a Stemberger család szétszórtan lakott a faluban. Tragédiájuk 1944-ben következett be. A Felső-Bodrogközben tapasztaltakhoz hasonlóan a korábban 96-99%-ban magyarok lakta Nagytárkányban az 1930-as szlovák statisztika szerint 65,5%-ra esett vissza a magyarok aránya. Ezzel szemben a lakosság 10,7%-a, 149 fő szlovák anyanyelvű. A szlovákok új betelepülőként jelennek meg a településen. Külön telepet hoztak létre számukra 1922-ben a falutól nem messze, ez a Kolónia. 15 család költözött ide, földművesek. Ők alkották a falu szlovák anyanyelvű lakosainak nagyobb részét. Másik részét a hivatalnokok, rendvédelmi alkal166
