Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)
Tamás Edit: Nagytárkány népessége a 18 - 20. században
Nagytárkány népessége a Csehszlovák Köztársaság és a II. világháború időszakában 1920 után a Bodrogköz története két állam keretei között folytatódott. A Bodrogköz északi része, mely sűrűbb településszerkezetű, gazdaságilag kedvezőbb helyzetű, normál vasútvonal által érintett terület, a Csehszlovák Köztársaság része lett. A déli rész Magyarország keretein belül maradt. Nagytárkány lakói új ország, sőt többszörösen is új (újonnan szerveződő és korábban soha nem létezett ország) Csehszlovákia területén „találták” magukat. Népességtörténetükben ebből az időszakból egy hivatalos statisztika áll rendelkezésre, 1930-as adatokkal.25 A nagyhatalmak akarata jóvoltából a Felső-Bodrogköz az I. bécsi döntés értelmében visszatért 1938-ban Magyarországhoz. A visszacsatolt területeken 1938-ban készült egy népszámlás,26 melyet hamarosan követett a „rendes” tfzévenkénti, 1941-ben.27 A történelmi Magyarországon, a magyar nyelvterület határain belül nem volt jelentősége a Bodrogközben s Nagytárkányban a nemzetiségi, anyanyelvi statisztikáknak, hiszen a népesség magyar volt. Az új országhatárok megjelenésével a homogén magyar területnek tekintett Felső-Bodrogközben is változásokat mutat az 1930-as statisztika. 77%-ra esett vissza a területen a magyar anyanyelvűek aránya. Ez azonban még mindig azt mutatta, hogy a magyar nyelvterület a határváltozás ellenére őrizte állásait a Felső-Bodrogközben. Mi eredményezte a magyarság statisztikailag kimutatott térvesztését a területen? A századfordulón a magyarosodás utolsó szakaszába került szláv (nagyobb arányban ruszin) eredetű lakosság a korábbi magyar (1910-ben) helyett a szlovákot jelölte meg anyanyelvként a statisztikai felmérésben, követve az „új állam, új államnemzet, új anyanyelv” elvet. A beköltöző hivatalnokréteg, a katonai, rendvédelmi erők úgyszintén az új állam nyelvét beszélték. A nyelvében a századfordulóra már magyarosodott zsidóságot is „leválasztották", s új kategóriába írták, „csökkentve" ezáltal is a magyarság százalékos jelenlétét. Hasonlóan jártak el a cigányság esetében is. Több településen a csehszlovák állampolgársággal nem rendelkező magyarokat „külföldiként” írták össze. Nagytárkány népessége lassan növekedett a két világháború között, a háború kezdetén, 1941-ben 1604-en laktak a faluban. Ebben az időszakban is nagyarányú az amerikai kivándorlás és jelentős az időszakos munkavállalás a tengerentúlon. így a népességszaporodást a XX. század első felében is az amerikai kivándorlás mérsékelte. Az időszakos amerikai munkavállalás gyakori utazásai szinte kétlakiságot, egy sajátságos ingázást alakítottak ki. A fiatal nőtlen férfiak és hajadonok oly 25 Štatistický lexikon obcí v Krajine Slovensko. Praha 1936. 26 Az 1938. évi felvidéki nép-, földbirtok- és állatösszeírás. Magyar Statisztikai Közlemények. Új Sorozat. 108. kötet. Budapest 1939. 27 Az 1941. évi népszámlálás. Magyar Statisztikai Közlemények, Budapest 1943. 165
