Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány. I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához - Lokális és regionális monográfiák 5. (Somorja-Komárom, 2006)

Tamás Edit: Nagytárkány népessége a 18 - 20. században

Az első népszámlálás Nagytárkányban, 1869-ben8

Az 1700-as évek végétől az 1800-as évek közepéig Magyarországon a termékenység (40%o) és a halandóság (30%o) egyaránt magas volt. A XIX. század első felében a nők átlagosan 6-7 gyermeket hoztak világra, de nagyon magas volt a gyermekhalandóság, a gyermekek mintegy fele nem érte meg 5. életévét. Gyakoriak voltak a járványok (pl. az 1831-es, az 1855-ös kolerajárvány vidékünkön). A XIX. század közepétől érezhető társadalmi-gazdasági változások jelentős hatással voltak a demográfiai/népesedési folyamatokra. A változásokat a halandóság tartós és gyors csökkenése indítja el (csökken a csecsemőhalandóság, nő a várható élettartam). Ugyanakkor ezzel egy időben nem csökken a termékenység, ugyanannyi gyermek születik, igaz, már nagyobb az esélyük arra, hogy fel is nőnek. Ezt az 1860-as évektől tapasztalható változást a demográfiai átmenet első szakaszaként határozzuk meg Magyarországon. (A fejlett nyugati országokban a XVIII. században ment végbe ez a folyamat.) Ugrásszerű a természetes szaporodás növekedése a nevezett időszakban,9 ezért ez a korai átmenetei szakasz a demográfiai forradalom vagy demográfiai robbanás elnevezést kapta. Magyarországon a XIX. század utolsó harmadában induló demográfiai változások első forrásanyaga az 1869-ban végrehajtott első modern népszámlálás. A század utolsó két évtizedében robbanásszerűen tapasztalható népességnövekedés már ekkor kimutatható. Elindítói folyamatai a gazdasági-társadalmi változások: az iparosítás, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, az infrastruktúra fejlődése.

A mezőgazdaság és az infrastruktúra területén tapasztalható változások Dél-Zemplénben a reformkor időszakában kezdődtek. A bodrogközi falvakat az elszigeteltségből a folyószabályozás (később a vasútépítés10) emelte ki. A folyószabályozás, a lecsapolás munkálatai révén hatalmas, korábban vízjárta területek nyíltak meg a művelés előtt, lehetőséget teremtve az átalakított területek népességeltartó képességének növelésére.

A Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulat 1846-ban alakult Leleszen gróf Széchenyi István és gróf Majláth Antal főkancellár közreműködésével. Célja az árvizek elleni védelem és a nagy részben mocsarakból álló terület művelésének biztosítása. A társulat területéhez tartozott Nagytárkány is. A műszaki teendők ellátására itt állították fel a királyi mérnöki hivatalt. Ez tervezte az átvágásokat (Nagytárkánynál is levágták a kanyarulatot) és a töltéseket. Felügyelői lak is volt a faluban. A töltések 1848-ig Nagytárkány, Zemplénagárd és Révleányvár határában készültek el. A társulat 1855-től fejtett ki nagyobb tevékenységet. 1857- 59 között készültek el a tiszai és a bodrogi töltések egészen Tokajig. A szabá8 Zemplén vármegyei népszámlálás (1869) levéltári gyűjteménye. Nagytárkány. Sátoraljaújhely, Zempléni Levéltár (Továbbiakban: SZL)

9 Természetes szaporodás: az élve születések és a halálozások különbsége.

10 1872-ben nyílik meg a „Magyar Északkeleti Vasút” Sátoraljaújhely-Csap-Ungvár közötti vonala. Ez áthalad a Bodrogköz északi részén, a Nagytárkánnyal szomszédos települést, Ágcsernyőt érinti. Lásd: Frisnyák Zsuzsa 2001. 65.

151