Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Bukovszky László: Az 1848 - 1849-es forradalom és szabadságharc mátyusföldi eseményei
Pozsony vármegye 1848. március 13-án tartott közgyűlésén az után, hogy „hazafiúi örömök” mellett konstatálták Metternich bukását, elfogadták Kossuth Lajos életnagyságú képének megrendelését.3 Zsigárdon a falu fő terén összesereglett tömeg nemzeti zászlókkal a kézben „Éljen a szabadság, éljen Kossuth” jelszóval éltette a forradalom győzelmét.4 Farkasdon március 26-án, vasárnap a városháza előtti téren nemes Takács László, a helység hadnagya ismertette a helyiekkel az országgyűlés által elfogadott törvényeket. A törvények életbe lépése után a kiélezett szociális ellentétek és az átmeneti, köztes állapot módot adott arra, hogy a felszín alatt meghúzódott emberi gyűlölet praktikái előtörjenek. Ugyanakkor a törvények félremagyarázása miatt több helyütt komoly összetűzésre került sor a volt úrbéres jobbágyok és a földesúr között. Ennek megelőzésére Pozsony és Nyitra vármegye Batthyány miniszterelnök utasítása alapján április elején minden közigazgatási járásba, azon belül pedig minden szolgabfrói kerületbe egy háromtagú bizottságot nevezett ki a törvények magyarázásával.5 A pesti forradalom hfre és az országgyűlés rendszerváltó törvényei felszínre hoztak egy sor elfojtott indulatot, mely először a zsidó származású lakosok ellen irányult. A Pozsonyban 1848. április 23-24-én kitört pogrom folytatásaként értelmezhetjük a Szeredben történt rablást, gyilkolást április 27-28-án. Az első napon délelőtt a csöpönyiek 30 fős csoportját a főszolgabfró Thebery Ferenc közbenjárására sikerült a helyieknek kiűzniük a városból, és megállítani a zsidók rablását, délután két órakor - Petrovits Antal esküdt szerint - viszont már a helyiek a környező településekről beérkezett csőcselékkel, összesen kétezren megfékezhetetlen rablásba kezdtek a szeredi és a szered-újvároskai zsidók körében. Házakat raboltak ki, rongáltak meg, a zsidó kereskedők árukészletét, termését a két nap alatt teljesen szét... . . ’ hordtak. Egyes források alapjan az ősz-Cl KKGlyGI 7 szetűzésnek négy halálos áldozata volt. A történtekkel kapcsolatosan Petrovits László taksonyi uradalmi ispán találóan frta 1848. április 30-i jelentésében: „mint bántak Szeredben, leírni lehetetlen, de illent tatároktul sem képzelhetnénk."8 Kisebb atrocitásokra a többi, főleg Nyitra megyei településen - Sopornya, Patta - is sor került. A szeredi tragikus eseményeket Olgyai Titusz törvényszéki elnök vizsgálta. A történtek miatt Thebery Ferenc főszolgabíró egészségügyi okokra hivatkozva lemondott hivataláról.9 A két említett Nyitra megyei községben a fenyítő törvényszék Bartakovics János KM OllSZAI.t; A ÏI.KSI TOHMlNV C Z I K K E K. 94
