Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Bukovszky László: Előszó
Előszó A Fórum Kisebbségkutató Intézet gondozásában a Lokális és regionális monográfiák sorozat legújabb kötetét tartja kezében az olvasó. Középpontjában a Mátyusföld mint földrajzi-történél mi-kulturális tájegység történelmi eseményeinek bemutatása áll, a 11. századtól a második világháború végéig. A Pukkai László által írt és szintén e sorozatban megjelent A Galántai járás társadalmi és gazdasági változása 1945-2000 című monográfiával együtt így átfogó képet kap az érdeklődő olvasó a tájegység ezeréves történelméről. A szlovákiai magyar történetírás több évtizedes adósságát pótolja ez a vállalkozás. A többi szlovákiai magyar tájegységhez, régióhoz képest a Mátyusföld gazdag és fordulatos történelmi múltjának bemutatására több okra visszavezethetően eddig még nem vállalkozott senki. Történt ez annak ellenére, hogy a régió helytörténetírása a 19. század utolsó harmadától a következő század első harmadáig fénykorát élte.1 Ez a megállapítás érvényes a közelmúltra is. A hiány okát elsősorban abban látjuk, hogy nemcsak a múltban, még ma is kérdéses e régió egységesen elfogadott földrajzi behatárolása, így a területi kiterjedés változékonyságából eredően átfogó kutatásra eddig nem vállalkozott senki. Bár a Mátyusföldet meghatározó jellemzők többsége: állandó határok, önálló történetisége és politikai szerepköre hiányzanak, a 19. század második felétől érzékelhető egyfajta regionális tudat, mely a 20. századtól az itt élt magyarság számára a történeti-földrajzi fogalom mellett inkább etnikai elkülönülésben jelentkezett. Munkánk során a két ismert és általánosan is elfogadott Mátyusföld-magyarázat ötvözetéből indultunk ki. Ez annyit jelent, hogy területileg az öt városi rangú település: Szene, Diószeg, Szered, Galánta és Vágsellye természetföldrajzi térségét vettük alapul. Pukkai László idézett munkájával ellentétben vizsgálódásunkat részben kiterjesztettük Szene és környékére is. A megjelölt térség a 378/1922 sz. törvény alapján csaknem egészében megegyezik a terület közigazgatási beosztásával: a volt Galántai és a Vágsellyei járással.2 Leegyszerűsítve: a kötet nyugatról kelet felé haladva Szénétől egészen Mocsonokig, az észak-déli vonalon pedig Szeredtől Negyedig veszi bonckés alá a régió történetét az Árpád-kortól a második világháború végéig. Általánosan elfogadott tény, hogy helytörténet nélkül nincs országos történetírás. Az országos történelmi folyamatok ugyanis a helyi jelenségeken, eseményeken keresztül valósultak-valósulnak meg. Éppen ezért jelentős szerepe van a helytörténeti, régiófeltáró kutatómunkának. A kötetet alkotó tizennyolc tanulmány többségének elkészítését egy hosszabb feltáró munka előzte meg a hazai és a magyarországi levéltárakban. A levéltári források és a szakirodalom felhasználásával elkészült tanulmányok az általános történelmi korszakolást fi7
