Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)

Novák Veronika: A Mátyusföldi települések okleveles források tükrében

Ugyanazon a napon Szencen írták levelüket az országnagyok is, ezzel megígérték, hogy a már említett békét megtartják. Szene 1335-ben, 1353-ban, 1368- ban mint vásárhely említődik. 1367-ben királyi birtokként szerepel. A 14. században Wortperk , Wartberg német néven is előfordul az oklevelekben. 1436- ban Zsigmond király Cseklész várát, melyhez Szene és vámja tartozott, elzálogosította Rozgonyi István és György pozsonyi ispánoknak. Ez a zálogosítás 1439-ben adományra változott Albert király jóvoltából. 1450-ben Rozgonyi György, hogy Rozgonyi Sebestyént a török fogságból kiváltsa 3000 aranyforintért, elzálogosította Szentgyörgyi Imre és Lászlónak Szencet. A zálogosítást követően és Sebestyén szabadulása után több peres ügy támadt az említett Szentgyörgyiek és Rozgonyiak között. Mátyás király 1468-ban a Szentgyörgyieket erősítette meg Szene birtoklásában. 1523-ban Szene mint királyi birtok is említődik. 1523-ban Sempte, Szered, Cseklész, Felsőszeli településekkel mezővárosi rangot, lakói vámmentességet nyertek.

Rété neve Rethe alakban első ízben hiteles oklevélben 1256-ban szerepel. Ekkor a pozsonyi vár tartozéka volt. A 14. században több nemesi család bírt itt birtokkal, köztük a Rétéi, aki a településtől származtatta nevét. A családból Rétéi Márk fia, Péter és János fia, László királyi emberek voltak egy 1395-ben

18. Károly Róbert oklevele Csandal határlei'rásáról (1323)

58