Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Novák Veronika: A Mátyusföldi települések okleveles források tükrében
kon. Taksony ez osztály része volt. 1274-ben IV. László Ivánka fia, Miklóst királyi serviensei közé emelte, és neki ajándékozta Taksonyt. Az említett Miklós, valamint Lipót még 1310-ben is birtokosok voltak a faluban. A 14. században birtokosokként említődnek Taksonyon a Kürti család tagjai is. Miután János, Kürti Beke fia 1437-ben örökös nélkül halt meg, a település Rozgonyi István és György pozsony megyei ispánok kezére került. Előbb csak mint zálogbirtok, majd adományként. 1491-ben Rozgonyi László eladta birtokát feleségének és lányának, hogy az fiúörökös híján ne kerüljön vissza a királyhoz. Rozgonyi István is eladta birtokát Kanizsa György feleségének, aki nem más volt, mint László özvegye. 1491-ben Taksony a semptei várbirtok tartozékaként szerepel. 1512- ben Taksonyt Kürttel, Vízkelettel, Parlóccal és Nyékkel II. Ulászló Henczelffy Istvánnak adományozta, aki később az országbírói tisztet is betöltötte. Az ajándékozás ellen a Kanizsai család tagjai tiltakoztak. Az ügy Hencelffy halálával oldódott meg végleg 1524-ben, amikor Taksony és az egész semptei uradalom Thurzó Elek királyi tárnokmester kezére kerültek. Nebojsza első írásbeli említése késői, 1405-ből való Neboyza alakban. Ekkor Pozsony megye szolgabírájának nevében szerepel, akit Nebojszai Magnus Pálnak hívtak. 1439-ben Rozgonyi István és György rokonuknak, Nürnbergi Hartmann fiainak, Jánosnak és Györgynek adományozták. A falu a 15. században Alsó- és Felsőnebojszára osztódott. Több nemesi családnak volt a faluban birtoka, ilyenek a Balog, Arady, Bor, Byro, Dávid, Fodor, Fogas, Kürti és egyéb családok. A Bor, valamint a Balog család nevébe is felvette a nebojszai előnevet. A forrásokban nebojszai Balog és nebojszai Bor néven szerepelnek. Nádszeg legrégibb írásbeli említéséről eltérő adatok állnak rendelkezésünkre. A Szlovák honismereti szótár az 1554-es évet tünteti fel mint a falu első írásos említését. A Pozsony megye településtörténetével foglalkozó Vincent Sedlák szlovák történész a megye betelepüléséről szóló munkájában az 1544-es évet jelöli meg az első írásbeli említés évéül. Mindkét munka Pozsony megye portaleírására hivatkozik. Tüzetesebben megvizsgálva az eredeti forrást, le kell szögezni, hogy a benne említett Nagyasd nevű település nem Nádszeg, hanem minden bizonnyal Nádasd (ma Trstín) községre vonatkozik, amely a Nagyszombati járásban található. A Pozsony megye történetét felölelő, s századunk elején készült megyetörténet nem tüntet fel pontos évszámot Nádszeg említésénél. Az 1634-ben Pázmány Péter utasítására Draskoczi György váci püspök és pozsonyi prépost egyházlátogatása alkalmával készült jegyzőkönyv megjegyzése szerint a II. András 52
