Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)

Bukovszky László: A Mátyusföld közigazgatásának alakulása

került sor. A választásokon a földesúri hatóságot az uradalmi ispán képviselte. A bíróválasztásokra többnyire a falu főterén, a templom előtt (Nádszeg), a községházán vagy udvarán (Taksony, Felsőszeli), az urasági vendéglőben (Feketenyék), de például a falusias jellegű Vágsellyén a temetőben került sor.60A jobbágyfalvak elöljárói állását (bíró, törvénybíró, esküdt) csak jobbágyok tölthették be. Az Esterházy-család által kiadott szabadoslevelekben külön kihangsúlyozta a földesúr a kedvezményezettnek, hogy a paraszti terhek mellett felmentették a „bíróság, hadnagyság, esküttség és minden más egyéb paraszti tisztviseléstől.”61 Az ellenkezőjét bizonyítja azonban a farkasdi gyakorlat 1794 előtt, tehát azt megelőzően, hogy a település a városjog megszerzésével mezővárossá vált. Az elöljáróság tagjai közt számos kisnemes szerepelt, ugyanakkor a falu önkormányzatán belül a településen élt kisnemeseket a nemesek hadnagya képviselte.5^ bíróválasztások alkalmával a falugyűlés szabadon választotta meg a törvénybírót, az esküdteket és a többi alkalmazottat. A szegődményesek száma különböző volt. Általában minden falunak volt kisbírója, mezőőre, pásztora, éjjeliőre, de pl. Vágán a szegődményesek között szerepelt a „koporsó csináló” is, aki egy személyben sírásó is volt. A jobbágyfalvak közigazgatásában fontos szereppel bírt a jegyző (nótárius).

11. Taksony község képviselő-testületének tagjai 1908-ban

Ő végezte a falu írásos ügyvitelét, vezette a gazdasági jellegű nyilvántartásokat, és a bírói számadásokat. Szabadon választott képviselője volt a falvak hatóságának. Az 1836:9. törvénycikk bizonyos értelemben mérsékelte a falvak auto36