Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)

Bukovszky László: A Mátyusföld közigazgatásának alakulása

nómiáját a jegyzőválasztásnál. A szabadon megválasztott nótáriust a földesúri hatóság hagyta jóvá.

A reformkor törekvései hatására az 1832-36. évi országgyűlésen rendezték először törvényes keretek között a községek belső igazgatását (9. te.) és tipizálását (20. te.). A 9. te. meghagyta az úrbéri pátensben rögzített és a szokásjogon alapult gyakorlatot a falusi (községi) jegyző hivatalának kivételével, mfg a 20. te. a községek három fajtáját különböztette meg: a rendezett tanácsot nem tartó községet - tehát jobbágyfalut -, rendezett ítélő tanácsot tartó községet és a nemesi községet.63 Az 1848-as márciusi törvények elfogadásával a volt jobbágyfalvak felett megszűnt a földesúri hatóság, ami a főszolgabírón keresztül a vármegyére szállt. A községi igazgatásról szóló első átfogó törvényi rendelkezést az országgyűlés 1871-ben fogadta el. Az 1871:18. törvénycikket tizenöt év után az 1886:21. törvénycikkel megváltoztatták, mely kisebb módosításokkal egészen 1945-ig volt érvényben. A törvény kis- és nagyközségeket, valamint rendezett tanácsú városokat különböztetett meg. Az első két kategóriába tartozó községek a járási főszolgabíró, míg a rendezett tanácsú városok az alispán hatósága alatt álltak.63

A törvény rendelkezése szerint a mátyusföldi régióban a meglévő mezővárosokból egy sem alakult át rendezett tanáccsal bíró várossá. Pozsony vármegye községeiről készült kimutatás alapján 1887- ben a Külső járásban 12 nagyközség szerveződött önálló községi jegyzőséggé, míg a maradék 18 kisközség hét körjegyzőségbe szerveződött. A kisközségek a nagyközségekkel ellentétben a törvénnyel rájuk ruházott feladatokat korlátozott anyagi erejük miatt, saját erejükből nem voltak képesek teljesíteni, ezért a szomszédos községekkel szövetkezve körjegyzőségeket állítottak fel, de önálló képviselő-testülettel rendelkeztek. A községek önkormányzati jogukat képviselő-testületükön keresztül gyakorolták. A fele részben választott, fele részben virilis jogú tagsággal bíró testület normatív módon, önállóan intézte saját belügyeit, szabályrendeletet alkotott, vagyona felett rendelkezett, községi adót szedhetett be és vethetett ki, gondoskodott a község infrastruktúrájáról stb. A községi önkormányzat végrehajtó szervét, a községi tanácsot (bíró, törvénybíró, esküdtek, közgyám) a választók, míg a községi jegyzőt és a községi orvost a képviselő-testület választotta.

12. Diószegi jegyzői lak

37