Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Bukovszky László: A Mátyusföld közigazgatásának alakulása
2. táblázat. Pozsony vármegye Alsó-külső járása falvainak elöljárói 1769-ben.57 (részlet) Falu Elöljárók (bíró és az esküdtek) Alsószeli Mézes Ferenc - bíró Mézes Lőrinc, Seres András Deáki Tóth Mihály - bíró Szász István - törvénybíró, Dora János Felsőszeli Szabó János - bíró Zay Ferenc, Kukuricza János Hidaskürt Modrovszky Márton - bíró öreg Dudás János, ifj. Dudás János, Moravko Márton, Pctrás József Kismácséd Zsidó György - főbíró Mészáros György, Jónás István, Somodi István, Sárkány István Nyék Rcnczes János - bíró Juhász András, Rcnczes János Szentábrahám Kolár Martin - bíró Čambal Juro, Pavel Čulf, Ondrej Orawcc Vezckény Nagy János - bíró Dudás István, Szabó János Vízkelet Cscrháty Mihály - bíró Simon János, Ponyük István, Simon István Szered Vrabec János - bíró Vranka Mihály, Bilka Mihály, Csmclka Ferenc, Nyítray András T aksony Bckő Ferenc - bíró Vágovics György - törvénybíró Mészáros Ferenc, Bezúr Mihály Vágszerdahcly Bolcdovics Juro - bíró Majko Mállón - törvénybíró Slahucska Tomáš, Chrapck Jano A szélesebb önkormányzati testületet a falugyűlés testesítette meg. A faluközösség élén álló bírót a földesúri hatóság jelöltjeiből választották egy évre, a 2- 10 esküdtet viszont a közösség tagjai szabadon választották. A 18. század második felében Mária Terézia úrbéri rendezése kapcsán került sor első ízben a jobbágyközségek igazgatásának országos egységesítésére. Az úrbéri pátens alapján országos értelemben törvényesítette az uralkodó a szokásjogon alapult jobbágyközségi igazgatást. A pátens IX. pontja nyolc paragrafusban tárgyalta a falu közigazgatását: szabályozta jogállását és a falusi hatóságok feladatait. A falu hatóságát a bíró, az esküdtek és a jegyző alkották. A falu bíráját ezentúl hivatalosan a falugyűlésen választották a közösség tagjai a földesúr három jelöltje közül.58 A választások felügyeletével a földesúr képviselője volt megbízva. A falusi bíró részt vett a földesúri szolgáltatások, az állami és megyei adó, és az egyházi tized kivetésénél és beszolgáltatásánál, de ugyanakkor a földesúrral és a megyével szemben igyekezett képviselni a közösség érdekeit. Választására a középkorban általában Szent György napján59, a 18. századtól november 1-jén 35
