Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Bukovszky László: A Mátyusföld közigazgatásának alakulása
1/3 részben kinevezett tagokból álló járási képviselő-testület volt. Ennek tagjaiból választották meg a járási tanácsot, mely a járás és a községek költségvetését felügyelte. Mátyusföld járási beosztásában 1923-ban lényeges változás történt az 1922/378. sz. törvény alapján. A járások új közigazgatási beosztását meghatározó törvény ugyan meghagyta a Galántai és a Vágsellyei járást, az államalkotó csehszlovák nemzet számarányának megnövelése céljából azonban jelentős területi változtatásokat eszközölt. Az eredeti (történelmi) Galántai járástól elcsatolták a színmagyar Deáki, Pered és Zsigárd községet, ugyanakkor a megszüntetett Szenei járásból 16 községet, az északi Nagyszombati járásból Szeredet, Páldot, Gesztet és Ábrahámot csatolták hozzá. Az államhatalom célja ezzel az volt, hogy a járásban a csehszlovák nemzetiségűek több mint 20%-os arányát biztosítsa. A Vágsellyei járás községeinek száma a már említett három település átcsatolásával 17-re nőtt. Ezzel biztosítva volt a járás csehszlovák értelemben vett optimális etnikai szerkezete, melynek megtartásához a hivatalok görcsösen ragaszkodtak. így utasíthatta el a járási hivatal - nemzeti érdekre hivatkozva - Mocsonok és Felsőkirályi kérelmét 1936-ban arra vonatkozóan, hogy a két települést közigazgatásilag csatolják a szomszédos Nyitrai járáshoz. 6. Dr. Szenczy Géza, a Galántai járás főszolgabírája Az első bécsi döntés után a visszacsatolt területeken 1938. december 12-ig a katonai közigazgatás volt érvényben. A 9330/1938 ME rendelet alapján visszaállított megyerendszer szerint Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegyék mátyusföldi részét a Vágsellyei és a Galánta járás ölelte magába.25 A visszaállított főszolgabírói hivatalok élére legtöbb helyen az 1918-at követően mellőzött és eltávolított személyek kerültek. A régió nyugati részének igazgatását a Galántai Főszolgabírói Hivatal szenei kirendeltsége felügyelte 1939-től.25 Mezővárosok Az egyes településtípusok fejlődése a középkortól egészen 1848-ig sokban különbözött egymástól. Meghatározó jellegű volt földrajzi fekvésük, gazdasági jelentőségük, lélekszámúk, földesúri viszonyuk is, de a közöttük lévő különbséget az elnyert privilégiumok határozták meg.27 A magyarországi településhálózaton 29 7. A Szenei Főszolgabírói Hivatal épülete
