Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Novák Veronika: A vágsellyei jezsuita kollégium
Novák Veronika A vágsellyei jezsuita kollégium Vágsellye a 16. század végén a szellemi élet egyik fontos központja lett Magyarországon. 1586. június 24-én Sellyét és a hozzá tartozó falvakat, Királyfát, Hosszúfalut és Peredet ünnepélyesen birtokukba vették a jezsuita rend tagjai. A sellyei templomban jeles személyiségek, a bécsi jezsuita kollégium rektora, Donius Joannes Nicolaus, a váci püspök, Petheu Márton, valamint a Magyar Kamara képviseletében Kubfnyi László voltak jelen, de részt vettek Sellye és a környező falvak elöljárói is a nem mindennapi ünnepélyen. Az itteni birtok magas jövedelme kedvező feltételeket nyújtott egy kollégium létrehozására. A gondolatot támogatta Forgács Ferenc esztergomi érsek is, aki még mielőtt ezt a magas egyházi tisztséget betöltötte volna, fgéretet tett, hogy egy esetleges kollégium építését építkezési anyaggal és anyagiakkal is támogatni fogja. Magyarországon 1586-tól csak Znióváralján működött jezsuita kollégium. Sellye geográfiai fekvése kedvezőbb volt, mint Znióváraljáé. Közelebb volt Bécshez és Pozsonyhoz, és jól megközelíthető is volt. A város és környéke magyar volt, ami szintén hozzájárult, hogy 1598-ban idehelyezték a znióváraljai kollégiumot.1 A kollégium áthelyezésének előkészületei már 1597-ben megkezdődtek, ekkor már rendház működött itt. 1598-ban már itt találjuk Dobokay Sándort, mellette Gombay Baltazár pátert és Rivulus Jánost is. A kollégium első három grammatikai osztálya 1588 őszén nyílt meg. Az iskola Cheri Mihály kúriájába került. Az iskola céljait szolgálta a Siska család három háza, Bedeczi István háza, valamint Gergely vajda háza, amely a család kihalása után lett a jezsuitáké. Az egyes épületek javítást igényeltek, némelyekbe közülük új fűtést vezettek be. A rendházat is kibővítették. A kollégium működésének első évében itt tevékenykedett a már említetteken kívül még további két páter, Storaeus Richárd és Forró György is. A három grammatikai osztálytanítója Huebenus Ádám, Paulisich Endre és Besko Mihály. Rajtuk kívül még 4 további személy, Pichler Lénárt ügyész, Lederer János felügyelő, Salkovitz György gondnok, valamint Hochholtzer Mihály sekrestyés volt Sellyén. A kollégium három osztályát 124 tanuló látogatta. Forgács Ferenc nyitrai püspök 12 tanuló számára létesített alapítványt. A kollégium első rektorává a jezsuita rend római főnöke, Claudius Acquaviva 1599. október 1-jén Alfonzt Carrillót nevezte ki, aki már októberben Sellyére érkezett. A jezsuita kollégium első rektora spanyol nemesi családból származott, és fontos szerepe volt a jezsuita rend Magyarországon folytatott munkájában. Sellye számára nyugodt helyet jelentett, még akkor is, ha a kollégium működését kellett, hogy beindítsa, ami nem volt egyszerű feladat. 277
