Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Novák Veronika: A vágsellyei jezsuita kollégium
A rohamosan fejlődő kollégiumban rövid időre 1599 októberében és novemberében be kellett szüntetni a tanítást a törökök támadása miatt. A kollégium tanulói Znióváraljára menekültek. A török támadás veszélyének elmúltával a tanítás újra folytatódott. A kollégiumban 1599-ben bevezették a Ratio Studiorum név alatt ismert tanítási rendet. Ezt a Jézustársaság adta ki, és a tanítással foglalkozó tanárok kézikönyve lett. Előírta, hogy milyen tantárgyakat kell tanítani, hány órában, és a tanításra használandó tankönyveket is kijelölte. A tanítás módszertani kérdéseiben 5 egymásba kapcsolódó fázist ismert: az előadást, amelyre a diákok előre készültek, az ismétlést, a vitázást, a composition vagyis a fogalmazást, és az academiát, vagyis a tanulók nyilvános fellépését. Ez utóbbi kitűnően alkalmas volt bibliai jelenetek, történetek bemutatására, így a színjátszásnak mintegy elődjévé vált. A kollégiumok tanítási nyelve a latin volt. Carrillónak, miután Sellyére került, legfőbb terve egy új kollégium építése volt. 1600 januárjában már levélben fordult a császárhoz, hogy az új kollégium alapkövét tegye le, hiszen ez a jog őt illette meg. A császár válaszát nem ismerjük, minden jel arra mutat azonban, hogy az építkezés ekkor még nem kezdődött el, csak a már meglevő épületeket bővítették tovább. A kollégiumnak mecénásai is akadtak. Köztük találjuk Pálffy Miklóst, Pozsony és Komárom megye főispánját, aki 1600 januárjában 12 diák számára hozott létre alapítványt, melynek értéke 600 arany volt. Ez év februárjában jött Sellyére Szalkovics György horvát atya. Carrillo horvát szeminárium megnyitását tervezte a városban. A szláv nyelvekről ezért már korábban adatokat gyűjtött. Ugyancsak 1600-ban érkezett - Carrillo többszöri kérésére - Brizio József építész is. A jövendő kollégium építéséhez két tervet készített. Az egyik szerint az új kollégium épületei a templom körül, a másik szerint a templomtól északra kaptak volna helyet. A tervezett építkezéshez szükséges kő beszerzése váratlan problémákat okozott. Téglaégető ekkor már működött Sellyén. A jezsuita kollégium céljaira 1600 nyaráig 6 új teremmel bővítették a már meglevő épületeket, amelyek az új kollégium felépítéséig kellett, hogy szolgáljanak. A várost és’a jezsuitákat is komoly kár érte, amikor 1600. augusztus 2-án éjjel tűz ütött ki a mezővárosban, aminek következtében 4 ház leégett, közülük egy a jezsuiták új tulajdona. A kollégium tanulóinak száma ekkor már meghaladta a háromszázat. 1600 őszén Alfonz Carrillót a rektori megbízatásban Dobokay Sándor váltotta fel, aki nem szívesen vállalta ezt a tisztséget, és az elkövetkező években többször kérte felmentését. A sellyei kollégiumban 1600-ban már a három grammatikai mellett humanista osztály is működött. A grammatikai osztályok tanítói ez évben Mallius Gáspár, Urbánus János és Alaczkai Pál, a humanista osztálytanítója az előző évben grammatikát tanító Huebenus Ádám volt. Rajta és Forró Györgyön kívül további két páter ténykedett itt, Szanitius (Zanitius) János és Dionantius Péter. Pichler Lénárt továbbra is mint ügyész, Hochholtzer Mihály mint egyházfi és gondnok, 278
