Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Pokreis Hildegarda: Elemi oktatás a Mátyusföldön
Az 5. osztálytól felfelé minden tanulónak szombaton gazdasági gyakorlaton, valamint leventekiképzésen kellett részt vennie. ” Mám. kir. állami elemi iskola és óvoda. 98. A vágsellyei állami elemi iskola épülete Zsidó iskolák a Mátyusföldön A zsidó iskolák két típusa ismeretes - a világi és a felekezeti. A világi iskolákban az oktatás menete a hittan kivételével a népiskolák tananyagához igazodott, a felekezeti iskolák elsősorban a hívek igaz hitre való nevelésének eszközeiként szolgáltak. A zsidó vallás minden hívőtől megkövetelte a héber nyelv kellő fokú ismeretét és a héber szöveg olvasását, hogy aktív résztvevői lehessenek a mindennapos istentiszteleteknek mind otthon, mind a zsidó templomokban - zsinagógában. Helyenként már hároméves korban megkezdték a legifjabb nemzedék oktatását. A zsidó iskolák alapvető oktatási módszere a memorizáláson alapult. Iskoláikat az askenázi irányzat szerint népies nyelven chédernek nevezték. A chéder (szó szerint helyiség)9 alapfokú egyházi iskola, ahol a tanulók a Tórát, a zsidó törvényeket, szokásokat, valamint a héber nyelv alapjait tanulmányozták. Az itt szerzett alapvető ismeretek kibővítésére a Talmud-Tóra szolgált. A Talmud-Tórában jiddis és „jiddis-deutsch” nyelven folyt a tanulás, sohasem héber, magyar vagy más nyelven.10 Ez az iskolatípus megfelelt a világi középiskolai szintű oktatásnak. A jesivák (rabbiképzők) már magasabb szintű műveltséget nyújtottak. A pozsonyi jesiva, amely a legrégebbi, a 13. század folyamán keletkezett.11 Mátyusföld területén, Galántán is működött egy jesiva. A galántai jesiva jóval később, kb. 1850-ben keletkezhetett. Az első ismert rabbi Galántán 1849-ben Marcus Levi volt, ebből a korszakból már ismeretes a tanító neve is - Salamon Abrahám. 1878-ban Friedman Salamon látta el Galántán 270
