Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Pokreis Hildegarda: Elemi oktatás a Mátyusföldön
A táblázatban feltüntetett adatokat3 ki kell egészítenünk abban az értelemben, hogy a németdiószegi római katolikus iskola magyar osztálya mellett egy osztályban a tanítás német nyelven folyt. Az osztályt néhány magyar ajkú gyerek is látogatta. Magyardiószegen a cukorgyári tisztviselők gyerekei nem jártak nyilvános iskolába a többi gyerekkel. Ők külön magániskolába jártak, melyet a gyártulajdonos tartott fenn. A gyerekek itt angolul és franciául is tanulhattak, de az év végi záróvizsgát a zsidó vagy a községi iskolában tették le. Az elemi iskolák mellett fokozatosan tért hódított magának a legkisebb gyermekek beiskolázása az óvodában. Az óvodák száma az 1922/1923-as iskolaévben szlovákiai viszonylatban 152 volt. 4. táblázat. Óvodák a Mátyusföldön'1 A helység neve TanfelügyelőségFenntartó Tanítási nyelv Osztályok száma Az óvodások száma Szered Galánta Község szlovák 1 6X Mdiószcd Galánta Község magyar 1 54 Farkasd Újvár 1. Község magyar 1 61 Vágsellye Újvár 1. Állam szlovák 2 67 Vágvecse Újvár I. Állam magyar i 26 Az államhatalom jelentősen támogatta a gomba módon szaporodó szlovák tannyelvű iskolákat, melyeket az első földreform után keletkezett felaprózott földbirtokokra betelepült szlovák, cseh- és morva telepesek igényeltek. A nemzetiségileg vegyesen lakott településeken a magyar nyelvű oktatás adminisztratív intézkedésekkel igyekeztek hátráltatni, sőt pl. a magyar többségű Vágsellyén a magyar iskolákat felszámolták. A szlovák iskolák megsegítésére hatóságilag is támogatott gyűjtőakciókat szerveztek. Ezenkívül a Matica slovenská és a szlovák könyvkiadók is támogatták az új szlovák iskolák ügyét, ha másképp nem is, de könyvekkel, ajándékcsomagokkal. 1924 februárjában a Slovenská liga mellett működő Matica školská a Diószegen megnyílt új szlovák iskolai könyvtár állagába 20 darab új könyvet, 150 darab füzetet és 11 képet ajándékozott. A diószegi iskola tanulóinak a pozsonyi Rózsa utcai szlovák könyvkiadó szintén 20 darab könyvet ajándékozott a karácsonyfa alá.6 Az egyházi iskolák és az állami iskolák közti különbség észlelhető volt a tanítók bérezésénél, az iskola költségvetésének felállításánál. Az ún. községi és állami elemi népiskola típusa csak a 19. század második felében vált ismertté, mégpedig az 1868-ban kiadott 38. törvénycikk érvénybelépése óta. A két iskolatípus között lévő különbség csak a 20. század elején éleződött ki. Az említett törvény két kategóriába osztotta a népiskolákat: a) hitfelekezeti iskolákra, amelyek 1868-ban már léteztek, és a politikai község vagyonából tartották fenn őket, b) olyan iskolákra, amelyek 1868 után keletkeztek és ugyancsak a politikai község vagyonából tartották fenn őket. Az említett törvény 25. §-ának 2. bekezdése kimondta, hogy „azon már fennálló hitfelekezeti iskolákra nézve, amelyek eddig a község vagyonából és jövedelmeiből tartattak fenn, szabadságában áll az illető községnek az eddigi gyakorlatot fenntartani”, tehát a politikai községnek jogában állt esetleg le is mon-267
