Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Pokreis Hildegarda: Elemi oktatás a Mátyusföldön
dani a felekezeti iskolák fenntartásáról és ezeket a kiadásokat ráhagyhatták az egyházra. Viszont ha ezt a lehetőséget elmulasztották, akkor az iskola fenntartása a politikai község számára kötelezővé vált anélkül, hogy az iskola jellege megváltozott volna. A katolikus elemi népiskolák fenntartásáról ugyanis az állam nem gondoskodott évi költségvetéseiben, hanem a politikai községek. A népoktatás ingyenességét az 1907-ben kiadott 26. te. szabta meg. Az iskolák zöme egyházi intézmény volt 1945 előtt. Mint ilyenek, a történelmi egyházak irányítása alatt álltak. A községi önkormányzatok anyagi segítsége és támogatása nélkül többségét a megszűnés fenyegette. Az 1868-ban kiadott 38. te. 2. §-a továbbiakban egyre gyakrabban került ellentétbe a politikai község érdekeivel, az iskolaépületek felújításával, bővítésével kapcsolatban. A községek gyakran vonakodtak a költségvetés nagy részét az egyház céljait szolgáló intézményekre fordítani, ezért mindinkább előtérbe kerültek a felekezeti iskolák államosítására irányuló törekvések. Az állam egy bizonyos mértékig támogatta az iskolák működését országos segély formájában. Elsősorban olyan hitközségek kapták meg a segélyt, ahol a hitközség írásos formában is tudta igazolni, hogy iskoláját a politikai község köteles fenntartani. A hitfelekezeti iskolák tanerői az 1907-ben kiadott 27. te. 1. §-a értelmében köztisztviselők voltak, de nem voltak állami alkalmazottak. A hitoktatást az állami iskolákból sem zárták ki. Az 1925-ben kiadott 64. kormányrendelet 5. §-a ugyanis megszabta, hogy az állami felügyelő szervek egyike sem befolyásolhatja a hitoktatás tartalmát és módszerét. Az 1938-as bécsi döntés egy újabb mérföldkövet jelentett nemcsak a közéletben és a politikában, hanem az iskolák életében is. Az iskolák hivatalos megjelölésébe odakerült a magyar királyi jelző. Az eddigi kétnyelvű bizonyítványokat felcserélte az elemi népiskolai értesítő, egy könyvecske, amely végigkísérte a tanulót az első osztálytól kezdve a nyolcadikig. 9 7. Tanuló diákok - korabeli ábrázolás 268
