Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Bukovszky László: A Mátyusföld közigazgatásának alakulása
magyarok szállásterületéből eredeztetett vármegyék feladata sem teljesen egyértelmű. A királyi vármegyék a királyi birtoknak és az ott élt népeknek igazgatására, a bírói hatalom gyakorlására és az adószedés végrehajtására terjedt ki.5 Fő tisztviselője az ispán (comes, comes comitatus, comes parochiae) vagy várispán (comes castri) volt. Mint az uralkodó bizalmi emberét, ő nevezte ki és bocsátotta el. Ebből adódóan korlátlan ura volt a vármegyének, csak a királynak tartozott felelősséggel. A 13-14. századtól a nemesi vármegyék kialakulása lényegesen megváltoztatta az ispán jogállását. Ez elsősorban az igazságszolgáltatásra volt érvényes. A vármegye szervezetének módosulása következtében a vármegyét már nem egyedül az ispán, hanem a helyettese és a szolgabírák képviselték. Ezek után alakult ki a 14-15. századtól a főispáni tisztség (supremus cornes). A főispán egészen a megyerendszer végéig a király, illetve az államhatalom képviselője volt. Kezdetben részt vett a vármegye közigazgatásának intézésében, később azonban tevékenységének súlypontja a királyi udvarra helyeződött.6 Az ispáni, majd később a főispáni tisztség örökös (supremus et perpetuus comes) megbízatássá fejlődött, melyet az uralkodó ajándékozott generációról generációra néhány neves főnemesi családnak, a nádornak, az esztergomi érsekségnek és az ország több püspökségének. Annak ellenére, hogy ez a rang az országban a 15. századtól lett általános7, Nyitra vármegye örökös (fő) ispáni tisztét a mindenkori nyitrai püspök 1302-től látta el 1777-ig.8Pozsony vármegye örökös főispáni tisztét a Pálffy-család 1599-ben nyerte el az uralkodótól. 1. Pozsony vármegye címere 2. Nyitra vármegye címere A nemesi vármegye tipikus képviselője volt az alispán (vicecomes). Hivatalának kialakulása azonban még a rendi vármegyét megelőző időszakra nyúlik vissza. 24
