Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Bukovszky László: A műveltség és közművelődés évszázadai a Mátyusföldön
A 17-18. században a régió műveltségét az ellenreformációval szoros kapcsolatban állt barokk kultúra határozta meg, mely összeforrt az egyházi, világi tekintélyek és a rendi társadalom megerősödésével. A törökellenes háborúkban szerzett érdemeik után a Mátyusföld főúri családjai közül az Esterházy- és a Pálffy-családnak a régió műveltségére gyakorolt hatása megsokszorozódott. Kastélyaik már nem védelmi-hadászati célokat szolgáltak, hanem a kényelmet és fényűzést. De ugyanez elmondható a kisebb birtokkal rendelkező Balogh, Szabó, Fekete, Borsi, Farkas, Galgóczy stb. családokról is, akik a helyi közéleti szerepük mellett hozzájárultak a régió műveltségének fejlődéséhez is. Az egyszerű nép műveltségére a 18. századtól jelentős hatást gyakorolt az elemi oktatás fejlődése. A falusi elemi iskolákon túl, ahol a tanítási nyelv a diákok anyanyelvén folyt, a Mátyusföld egyedüli magasabb szintű oktatási intézményének létrehozása Mária Terézia felvilágosult oktatáspolitikájával volt összefüggésben. 1764-ben gr. Esterházy Ferenc kancellár a piaristáknak ajándékozta Szencen lévő kastélyát, ahol a királynő támogatása mellett öt páter húsz nemes ifjú oktatását végezte. A Collegium Oeconomicum mint kamerális gazdasági iskola a maga nemében első volt Magyarországon. A német tanítási nyelvű intézményben a diákok aritmetikát, ökonomikát, geometriát, architektúrát, szépírást és stilisztikát tanultak. Az iskolához gyakorló gazdaság is kapcsolódott, melyet az 1776. május 1-jei tűzvész az iskola épületével egyetemben teljesen elpusztított.23 86. Pázmány Péter Kalauza II. kiadásának címlapja (1623) Egyesületi és társasági élet a 19. századtól 1945-ig A 19. század polgári fejlődése a művelődés új lehetőségeivel állt elő. A Mátyusföld értelmiségének és izmosodó polgárságának körében a 19. század második felében, a kiegyezést követő időszakban a pesti Nemzeti Kaszinó mintájára több társasági egyesület jött létre. A kaszinóegyesületek és társaskörök kivétel nélkül a volt mezővárosokban alakultak. Létrehozásuk elsősorban a településeken élt köz- és állami hivatalnokok, valamint a csekély számú értelmiségiek érdeme volt. A meglévő társadalmi háttér többé-kevésbé életképes egy241
